Az uniós polgárok is részt vehetnek vasárnaptól az EU jogalkotásában
A vasárnaptól életbe lépő uniós polgári kezdeményezés intézménye lehetővé teszi, hogy a tagállamok polgárai beleszóljanak az EU politikájának alakításába, új jogszabályjavaslat kidolgozását kérjék az Európai Bizottságtól.
A vasárnaptól életbe lépő uniós polgári kezdeményezés intézménye lehetővé teszi, hogy a tagállamok polgárai beleszóljanak az EU politikájának alakításába, új jogszabályjavaslat kidolgozását kérjék az Európai Bizottságtól.
Az európai polgári kezdeményezés lehetőségét a 2009 végén életbe lépett Lisszaboni Szerződés vezette be. Ez az új jogintézmény lehetővé teszi, hogy egymillió (a tagállamok legalább egynegyedéből, vagyis hét országból származó) polgár felkérje a bizottságot, terjesszen elő javaslatot új jogszabályra, például a közegészségüggyel, a közlekedéssel, mezőgazdasággal összefüggésben.
Kezdeményezést legalább hét polgárból álló szervezőbizottság indíthat, a tagoknak legalább hét különböző országban kell élniük. A polgári kezdeményezések szervezőinek egy év áll rendelkezésükre, hogy összegyűjtsék a szükséges támogató nyilatkozatokat, majd kérniük kell azokat az országokat, ahonnan a nyilatkozatok származnak, hogy állítsanak ki igazolást az aláírások számáról.
A bizottság az uniós jogalkotási tervezetek megfogalmazásáért felelős testületként ezt követően három hónapon belül köteles megvizsgálni minden olyan kezdeményezést, amely megfelel az előírt követelményeknek és eldönti, hogyan szándékozik eljárni az ügyben. Alapvetően három lehetőség közül választhat: új jogszabályt javasol, hatástanulmányt készíttet, vagy nem hoz intézkedést. A bizottságnak nyilvánosan meg kell indokolnia a döntését.
Ha a bizottság jogalkotási javaslatot dolgoz ki a kérdésben, azt az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament (EP) elé kell terjesztenie, és ha az EU legfőbb döntéshozó szerve, illetve a törvényhozása elfogadja, a javaslat az uniós jog része lesz.
Az elmúlt hónapokban több lehetséges téma vetődött fel a melegházasságok összeurópai legalizálásától a fogyatékosok jogainak védelméig. Werner Faymann osztrák kancellár pedig nemrég azt jelentette be, hogy a nukleáris energiatermelés megszüntetését előirányozó kezdeményezést látna szívesen.
Várhatóan az első kezdeményezésben az EU állampolgárai arra kérik majd Brüsszelt, hogy akadályozza meg a vízkészletek privatizációját. A petíció célja biztosítani, hogy az emberek hozzájuthassanak a vízkészletekhez, illetve csatornázott területeken élhessenek, és ezt az alapvető emberi jogot az európai jogalkotás részévé tegyék.
Tőkés László EP-képviselő, a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács elnöke februárban arról beszélt, azért indítanának polgári kezdeményezést, hogy az EU ne utalja kizárólagos tagállami hatáskörbe a kisebbségi jogokat. Tőkés László azt mondta, számítanak az európai kisebbségekre és a civil szervezetekre is.
Sokak szerint azonban egymillió uniós polgár aláírásának megszerzése korántsem egyszerű. A kezdeményezéseknek ráadásul több kritériumnak kell megfelelniük, így például nem érinthetik az EU hatáskörén kívüli témákat, nem lehetnek félrevezetőek, komolytalanok, vagy az uniós értékekkel ellentétesek.
Kételyek merültek fel az online aláírásgyűjtési rendszer érvényességének ellenőrzésével kapcsolatban is, mivel a szignók azonosításához a tagállamok eltérő feltételeket támasztanak.
