Balavásár és környéke

Tervek, elképzelések

Vezetékes ivóvízhálózat nélkül a község

2020. szeptember 27-étől a MIÉT által is támogatott 32 éves Varga András Adorján – korábban a marosvásárhelyi Ortoprofil cég munkatársa – váltotta Sagyebó Istvánt Balavásár község polgármesteri tisztségében. A korábbi három mandátumot végigvitt elöljáró nem vállalta a jelölést, de továbbra is a polgármesteri hivatalban, felügyelőként dolgozik. Az új polgármester röviden beszámolt terveiről.

Varga András Adorján lapunknak elmondta: zökkenőmentes volt a váltás, elődje nagyon sok projektet elindított, amelyeket folytatnak. Ezek közül megemlítette a balavásári és a kendi kultúrotthonok felújítását. A munkálatokat uniós támogatással vidékfejlesztési alapból támogatják (AFIR). A balavásári 2,3 millió, míg a kendi 1,8 millió lejbe kerül, mindkét pályázatban az önrész az érték 10%-a. A balavásári épület jobb állapotban volt, mint a kendi, itt a felújítási munkálatok mintegy 15%-ával elkészültek. Sajnos a polgármester szerint gond van a kivitelezőkkel, lassan halad a munka, de már annak is örülnek, hogyha jelentkeznek építők. Kenden több a munka, jelenleg a plafon betonvasalásával foglalkoznak a munkások. Remélik, hogy a tavaly júniusban elkezdett felújítást még az idén befejezik, és a világjárvány elvonulását követően visszatérhet a kulturális élet mindkét épületbe.
Nemsokára hozzáfognak Kenden a csatornahálózat kiépítéséhez. A szennyvíztisztítóig mintegy 6 km vezetéket helyeznek majd a földbe a főút mentén. A munkálatokat az országos vidékfejlesztési alapból (PNDL) támogatják, ugyanakkor bővítik a balavásári szennyvíztisztító állomást, és a községközpontban is dolgoznak a lefolyórendszeren. A beruházás értéke 13 millió lej. Az említettek közül a balavásári tisztítóállomás 90%-ban elkészült, ottjártunkkor betonoztak az Egrestő határában levő létesítménynél.
A község legnagyobb gondja, hogy több évtizedes hitegetés után még mindig nincsen vezetékes ivóvízhálózat – mondja a polgármester, majd hozzátette: a hálózatkiépítés része a megyei mestertervnek, amelynek alapján több, a Kis-Küküllő mentén levő községet látnak el ivóvízzel egy fővezetéken keresztül, amelynek forrása a Bözödi-tó. Eddig Erdőszentgyörgyön, Gyulakuta községben lefektették a hálózatot, de a vezeték nem ért el Balavásárra és Kóródszentmártonba sem. A vízhiány egyre nagyobb gond a községben, ugyanis a huzamosabb szárazság miatt eltűnik a víz a kutakból. Nyáron hetente kell pótolni a tűzoltóautók segítségével az olyan fontos intézményeknél a vizet, mint az iskola, orvosi rendelő, polgármesteri hivatal stb. Többször megsürgették a munkálatokat, de eddig süket fülekre találtak – mondta a polgármester, majd hozzátette, azt szeretné, ha mandátuma alatt  legalább hozzáfognának a hálózat kiépítéséhez. Küküllőszéplakon saját kutakból biztosítják az ivóvizet. Ha nem jut el a fővezeték hozzájuk, akkor ez is lehet egy megoldás, de sajnos egyelőre csak beszélnek erről. Most, hogy lejártak a választások, és új vezetősége van a balavásári hivatalnak, remélhetőleg lesz előrelépés.
Az új polgármester közép- és hosszú távú tervei között szerepel a község összes utcájának a leaszfaltozása és a sürgősségi rohammentő szolgálat (SMURD) helyi kirendeltségének a létrehozása. Az előbbire elkészült egy pályázat, amelynek értéke 17 millió lej. Az utóbbi pedig a vasúti átjáró mellett az állami mezőgazdasági vállalat egykori gépállomásának a helyszínén lenne, ahol egy régi, elhagyott épületet alakítanának át, illetve garázst építenének a mentőautók számára. Mindkét pályázattal az országos beruházási alaphoz (CNI) fordulnának. A hosszú távú tervek között szerepel egy sportterem megépítése és egy orvosi központ létesítése is, amelyekre megfelelő finanszírozási lehetőséget keresnek – tájékoztatott Varga András Adorján.

Tiszta iskolák, valós helyzet

Az oktatást érintő két projekttel is előállt Varga András Adorján, Balavásár új polgármestere. Az egyikre még az előző mandátumban, a korábbi polgármester irányította csapat pályázott. Ennek alapján Egrestőn 2,3 millió lejes beruházással az iskola mögötti területen egy új óvodaépületet húznak fel. Felújítják a balavásári iskolát is. Viszont az sajnálatos, hogy egyre kevesebb a diák.

A korszerű óvodában az uniós követelményeknek megfelelően négy tantermet alakítanak ki. Erre azért van szükség, mert ez a község egyetlen faluja, ahol az előző években pozitív volt a szaporulat. Sajnos a községhez tartozó falvakban egyre kevesebb a gyerek. Az idén községszinten az általános iskolába, az I – VIII. osztályba 650 gyereket írattak be, 60%-uk roma. A beiratkozottak közül az iskolakezdés óta 150-en nem is jelentkeztek. Az online rendszerrel pedig még nehezebb irányítani az oktatást. Balavásáron vegyes tannyelvű, míg Kenden kizárólag magyar, Szénaverősön pedig román nyelvű oktatás van, ide Fületelkéről, Egrestőről és Szentdemeterről iskolabusszal szállítják a gyerekeket. Az egykori iskolák épületei üresek.
A napokban közzétették a Tiszta Oktatásért szervezet által a megyénk tanintézeteit felölelő – többek között az ösztöndíjak juttatásáról készült – felmérés eredményét. Ebben szerepel, hogy a fehéregyházi és a balavásári önkormányzat nem válaszolt a felmérésben feltett kérdésekre. Felvetésünkre a polgármester elmondta, félreértés történt, négyszer próbálkoztak e-mailben elküldeni az információkat a felmérést készítőkhöz, de a számítógép automatikus elutasító válaszát kapták. Felhívták telefonon a megyei képviselőt, és arra kérték, hogy jöjjenek a helyszínre, és az iskolaigazgatóval együtt mérjék fel a községben levő helyzetet. „A balavásári helyi tanácsnak van egy határozata, ami alapján évente adunk ösztöndíjakat, kiválósági díjakat a tanulóknak, és erre minden évben elkülönítünk pénzt” – mondta a polgármester, majd hozzátette: sajnos vannak, akiknek rendszeresen adnak szociális ösztöndíjat, mégsem járnak iskolába.
Annak ellenére, hogy a balavásári iskola kiváló állapotban van, a lehetőséget kihasználva pályáznának a környezetvédelmi minisztériumhoz az épület „energetikai hatékonyságának a növelésére”. Amennyiben megnyerik a pályázatot, akkor a támogatással szigetelik a falakat, kicserélik a nyílászárókat, és megújuló energiaforráson alapuló hőenergia-ellátó rendszert építenének ki. A pályázat előkészítése folyik.

Nem csak a pénzért dolgoznak  

A virágkertészet terápia

A balavásári Mátéffy Levente közel 20 éve foglalkozik virágtermesztéssel. 17 évvel ezelőtt kezdte, akkor még az Izorep építkezési vállalatnál dolgozott, itthon pedig feleségével, Emesével együtt gazdálkodtak. Majd a Szováta felé vezető főút mellett telket vásároltak, ahova házat építettek és az évek során öt fóliasátrat húztak fel.

A fóliasátorban fogadnak a március 8-ára előkészített virágok között. Nehezen kezdték, de megérte. Nem volt választás, itthon meg kellett dolgozni a földet – mondja. Eleinte, míg az építőtelepen volt, felesége itthon a fóliasátorban dolgozott. Aztán piacokra jártak, ott értékesítették a virágokat. Mivel a marosvásárhelyi piacokat elsősorban a megyeszékhely környéki termesztők uralják, nekik Segesvár és Medgyes maradt. Néha eljutottak Marosvásárhely főterére, amikor március 8-a közeledtével virágvásárt rendezett a polgármesteri hivatal. A kiépített kapcsolatoknak köszönhetően sokan már a fóliasátorból elviszik a virágot. A magokat és a palántákat Hollandiából, Németországból és Magyarországról hozzák erre szakosodott cégek. Nem olcsó, de minőségi termékek. A gond az, hogy nagy a konkurencia. Nem az őstermelők jelentik a versenytársat, hanem a viszonteladók, akik külföldről hozzák be a virágokat. Az van előnyben, aki nem dolgozik, azzal szemben, aki éjt nappallá téve gondozza a virágokat – mondja keserűen.
A legnagyobb gondot a munkaerőhiány okozza. Hét évig volt egy napszámosa, ő azonban elhunyt, és több mint öt éve nem talál senkit, aki segítené, pedig tisztességesen megfizetné – mondja. Közben megjelenik felesége, Emese. Elmondja: aki nem szereti ezt a foglalkozást, az ne is kezdje el. Neki terápia, súlyos betegségen esett át, és a műtét után alig pár napra az orvosok ellenjavallatára már a fóliasátorban volt. Testileg-lelkileg felépült a virágok között – mondja. Közben a háttérben a 17 éves Zalán is teszi-veszi a cserepeket. Hogy folytatja-e a szülők tevékenységét, még nem tudni – mondják –, egyelőre érettségi előtt áll, az a dolga, hogy tanuljon. De más korabeli fiatalhoz képest sokat dolgozik, és segíti szüleit, ez már valami – hangsúlyozzák. Majd kilép a gazda, hogy fát tegyen  a fóliasátrakat fűtő saját készítésű kazánba. „A fűtés a legdrágább, ha gázzal tüzelnék, nem tudnám megfizetni a fogyasztást.” Kérdésemre elárulja, önerőből jutott el idáig. Nem pályázott, mert nem bízik a lehetőségben. Nem tagja egyetlen szakmai körnek sem. Amit tud, munkája közben tanulta meg. És teszik a dolguk nagy odaadással. Mert aki szereti a virá-gokat, megvásárolja, az tudja, hogy a dísznövény szépségéért valaki keményen megdolgozik. Az említett nehézségek ellenére nem csak a pénzért dolgoznak – mondják Mátéffyék.