Baricz Lajos: Mindenszentek délutánján

Élők és holtak egymásra találnak – pislákoló fények, imbolygó árnyak –, hisz az igazaknak nyitva már az ég.

Amikor az élet nyugovóra tér

és a nappal helyét átveszi az éj,

s önmagukba térnek a spirálkörök,

megszűnik a földi – indul az örök.

Minden elmenővel szürkébb lesz a táj,

míg a maradónak – távozása fáj,

hisz sajgó-vérző seb, mit üt a halál;

az összetört szív rá nyugtot nem talál.

Elindulunk mind a kegyelet útján,

keressük a fényt emlékeink múltján,

amely akkor gyúlt fel, és még most is ég.

Élők és holtak egymásra találnak

– pislákoló fények, imbolygó árnyak –,

hisz az igazaknak nyitva már az ég.

2014. október 30.