Băsescu nem vesz részt az Európai Tanács ülésén
Traian Băsescu államfő nem vesz részt az Európai Tanács brüsszeli ülésén, mert szerinte megakadályozták alkotmányos jogköre gyakorlásában.
Traian Băsescu államfő nem vesz részt az Európai Tanács brüsszeli ülésén, mert szerinte megakadályozták alkotmányos jogköre gyakorlásában. Ezt csütörtökön maga az államfő jelentette be. Románia képviseletében Victor Ponta miniszterelnök utazott Brüsszelbe, az Európai Unió állam- és kormányfőinek értekezletére, annak ellenére, hogy szerdán az Alkotmánybíróság az államfőnek adott igazat Băsescu és Ponta vitájában. A taláros testület leszögezte: az államfő feladata képviselni az országot, dönthet viszont úgy, hogy átruházza ezt a feladatot a miniszterelnökre.
Băsescu közölte: nem hatalmazta fel Pontát, hogy helyette képviselje Romániát Brüsszelben, de nem akarta az európai partnereket kínos helyzetbe hozni, és Romániát is meg akarta kímélni a presztízsveszteségtől.
Băsescu szerint Románia legitim módon vesz részt a csúcstalálkozón, de a miniszterelnök jelenléte törvénytelen. Hozzátette: nyolcéves államfői munkája során először fordul elő vele, hogy megakadályozzák valamely alkotmányos feladata teljesítésében.
Újságírói kérdésre válaszolva Băsescu elmagyarázta: a külügyminisztérium működteti azt a kommunikációs csatornát, amelyen keresztül Románia kapcsolatban áll az európai partnerekkel. A szokásjog szerint ezen a csatornán közlik a brüsszeli szervezőkkel a küldöttség összetételét. Az elnöki hivatal állítólag több ízben felkérte a külügyminisztériumot az általa összeállított névsor továbbítására, amelyen Traian Băsescu neve szerepelt az első helyen. Ehelyett – a miniszterelnök utasítására – a külügyminisztérium arról tájékoztatta a szervezőket, hogy a delegációt Victor Ponta vezeti.
Az elnök szerint már csak azért is fontos lett volna jelenléte Brüsszelben, mert a csúcstalálkozó napirendjén az ország szuverenitását érintő kérdések szerepelnek. Băsescu emlékeztetett arra, hogy uniós szinten ő az egyik szorgalmazója az integráció elmélyítésének és az „Európai Egyesült Államok” létrehozásának. Ilyen átfogó ügyeket érintő kérdésben nem ruházhatta át Pontára az ország képviseletét – állítja az államfő.
Az ország képviselete egyike azoknak a hatásköröknek, amelyeket az új szociálliberális kormánytöbbség megpróbál elvitatni a jobboldalhoz közel álló elnöktől. A személyes konfliktus mögött az intézményi hatáskörök „harca” is dúl, ugyanis az alkotmány nem ad egyértelmű választ arra, hogy az államfő, vagy a miniszterelnök gyakorolja-e valójában a végrehajtó hatalmat az országban.
Egy teljesebb gazdasági unió felé tehet lépést az EU
Az EU-országok állam-, illetve kormányfői csütörtök délután Brüsszelben megkezdték a gazdasági növekedés ösztönzésére, az euróövezet megszilárdítására és az uniós integráció további elmélyítésére irányuló kétnapos csúcstalálkozójukat. A résztvevők kísérletet tesznek a kiteljesedett gazdasági és pénzügyi unió (EMU) megteremtéséhez vezető út felvázolására, hogy az eddigieknél is határozottabb jelzést adjanak a piacoknak: van uniós program a válság leküzdésére és újabbak megelőzésére.
Az első munkanapon a gazdasági növekedés elősegítése, a foglalkoztatás bővítése a fő téma. Előzetes várakozások szerint a csúcson 120-130 milliárd eurós „növekedési csomagról” határoznak. Ezzel kívánják kiegészíteni a költségvetési fegyelem megszigorítására és az eladósodás mérséklésére irányuló korábbi intézkedéseket. A találkozó résztvevői várhatóan megvitatnak olyan kezdeményezéseket, mint amilyen például az Európai Beruházási Bank (EIB) tőkéjének növelése, közös beruházási projektkötvények kibocsátása vagy a fel nem használt uniós források átcsoportosítása.
