Băsescu a nemzetközi pénzintézeteket vádolja
A nemzetközi hitelintézeteknek kellett volna figyelmeztetniük Romániát arra, hogy ne kössön szerződést az észak-erdélyi autópályát építő Bechtellel – jelentette ki Traian Băsescu államfő.
A nemzetközi hitelintézeteknek kellett volna figyelmeztetniük Romániát arra, hogy ne kössön szerződést az észak-erdélyi autópályát építő Bechtellel – jelentette ki Traian Băsescu államfő.
A tegnapi román lapok idézik azt követően, hogy az Egyesült Államokban tett látogatása alkalmából megkérdezték tőle, miért bontotta fel a román állam a Bechtellel 2003-ban megkötött szerződést.
A megállapodás felbontását a hatóságok a nyáron jelentették be azt követően, hogy erről hónapokig folytattak tárgyalásokat az amerikai óriásvállalattal. Arra hivatkozva kezdeményezték a szerződés felbontását, hogy a megállapodás előnytelen volt a román állam számára.
Băsescu kijelentette: a Világbanknak kellett volna javasolnia, hogy Románia ne kösse meg a szerződést, de ezt nem tette meg, akárcsak az Európai Beruházási Bank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) sem annak ellenére, hogy akkor nyilvános volt a szerződés, így hozzáférhettek a tartalmához.
Az államfő szerint a Világbank megtehette volna ezt a figyelmeztetést annak alapján, hogy már húsz éve együttműködnek a román hatóságokkal. Romániának jelenleg is többoldalú nemzetközi elővigyázatossági hitelmegállapodása van az IMF szervezésében, a kölcsön egy részét a Világbank biztosítja.
Băsescu kifejtette, hogy a Bechtel-szerződés előnytelen volt, hiszen Románia a világ legdrágább autópályáját építtette, a megállapodás nyomán pedig „mindkét fél lopni akart”. Hozzátette: a szerződést versenytárgyalás nélkül ítélték oda a hatóságok az amerikai vállalatnak.
A Bechtel 2004-ben kezdte el építeni a Bors és Brassó közötti nyomvonalon vezető 415 kilométer hosszú autópályát, de hét év alatt csak 52 kilométer készült el. A szerződés felbontásáról szóló megállapodás szerint a Bechtel befejezi még a Bihar megyei Bors és Berettyó-széplak közötti 64 kilométert, így az autópályának mintegy egynegyedét építi meg az amerikai vállalat, a többi hat szakaszra közbeszerzési pályázatokat ír ki a román állam.
