Bátran valljuk meg hovatartozásunkat

• 2011-10-02 16:40:38

• Mózes Edith

A Kós Károly Akadémia Alapítvány és az Erdélyi Magyar Televízió szeptember 30-án, pénteken a Bernády Házban szervezett kerekasztal-beszélgetést, amelyen Markó Béla miniszterelnök-helyettes, Székely István politológus, valamint Kapitány Balázs, a magyarországi Népességtudományi Kutatóintézet tudományos titkára tartott előadást a népszámlálással kapcsolatos kérdésekről. Moderátor Ungvári Zrinyi Imre egyetemi tanár volt.

A beszélgetésen egyebek között azt próbálták tisztázni, hogy mi a népszámlálás jelentősége, mi a tétje a romániai magyarság számára, hogyan érhetők el a kívánt eredmények, mi a feltétele, hogy sikeres legyen.

A számbeliség jogi következményekkel járhat

Markó Béla, a Kós Károly Akadémia Alapítvány elnöke a népszámlálást rendkívül fontosnak nevezte, ezért az RMDSZ előzménytelenül nagy kampányt folytatott, egyrészt tájékoztatás céljából, másrészt hogy rávegyék a magyarságot: bátran vallja meg hovatartozását.

Van jelképes üzenete is, hogy hányan vagyunk, fogalmazott Markó, ám a szimbolikus üzeneten túl közérzet szempontjából sem mindegy, hányan vagyunk, ha a magyarságnak nincs számbeli súlya, nem tud eredményt felmutatni. Bár a kisebbségi jogokat nem kellene számhoz vagy százalékhoz kötni, bizonyos jogokat, mint például a nyelvhasználat jogát, csakis ezekhez lehet kapcsolni. A népszámlálás eredményének jogi következményei lesznek, hiszen Erdély számos településén 20% körül billeg a magyarság számaránya, s ha ez alá csökken, a szerzett jog rendkívül törékennyé válik.

Európa nem várja el, hogy a nemzetiségeiről adatokat gyűjtsenek

Kapitány Balázs a népszámlálá-sok európai körképét, ezen belül a szlovák tapasztalatot mutatta be, ahol a nyelvhasználat jogát 20%-ról 15%-ra csökkentették, de csak a következő népszámlálás után, vagyis 10 év múlva vezetik be. Vannak európai standardok, van egy keretrendszer, hogy mikor, mit kell kérdezni. Magyarországon a következő két hétben zajlik a népszámlálás, a kérdezett interneten töltheti ki a kérdőívet, majd két hét után elmegy a biztos. Szlovákiában és Bulgáriában csupán interneten kell kitölteni a kérdőíveket, míg Ausztriában október 31-én az ország összes adatbázisát összekapcsolják, és csak azoknak kell az ön kormányzatokhoz bemenni, akik esetében hibákat, nagyobb eltéréseket észleltek az összesítés során. Európa nem várja el, hogy a nemzetiségeiről adatokat gyűjtsenek, minden ország szabadon dönti el, hogyan kérdez. Elmondta, hogy Magyarországon és Szlovákiában van magyar nyelvű kérdőív, Romániában is van, de csak mintapéldány.

A maghiar, a székely és az ungur is magyar

Székely István rámutatott, hogy amióta Románia az Európai Unió tagja, bizonyos játékszabályokat be kell tartania. Felhívta a figyelmet, hogy van magyar űrlap minden kérdezőbiztosnál, ahol a magyarság eléri a 20%-ot. Ez internetről is letölthető, és akit érdekel, a www.nepszamlalas.ro honlapról mindent megtudhat. Elmondta ugyanakkor, hogy a hivatalos, az állam által szervezett kommunikációnak is van magyar összetevője.

Hangsúlyozta, hogy kétszintű kódolással összesítik az eredményeket. Azok, akik székelynek vagy ungurnak vallották magukat, a második kódolásnál mind magyarok lesznek. A csángók esetében ezt nehezebb lenne elérni, ezért aki csángónak vallja magát, az az „egyéb” rovatba kerül.

Markó Béla arra hívta fel a figyelmet, hogy „minden attól függ, mekkora fontosságot tulajdonítunk az identitásnak”.

A külföldön tartózkodók esetében az adatok ellentmondóak, mondta Székely István, ha ezeket nem adják hozzá az ország stabil lakosságához, az ország népességének száma 20 millió alá csökkenhet, aminek következményei lehetnek egyebek mellett az európai alapok lehívásánál is. Ezenkívül megtudhattuk, hogy a líceumi tanulókat, bárhol tanulnak, a stabil lakhelyükön írják fel, az egyetemistákat ott, ahol élnek.