A választási kampány még nincs a láthatáron, a beláthatatlan gazdasági következményekkel járható választási ígéretek rohama viszont már lendületben van.
A választási kampány még nincs a láthatáron, a beláthatatlan gazdasági következményekkel járható választási ígéretek rohama viszont már lendületben van. Miután a kormányzásról nem egészen egy éve leköszönt szociáldemokraták közszférai béremeléseit a technokrata kabinet a várakozáson felüli állami bevételek felhasználásával végrehajtotta, a liberálisok újfent a köztisztviselőket kínálták meg egy 22 százalékos béremeléssel. Csak azt nem mondták meg, miből hajtanák végre.
A párt helyi választottjainak ligája a hét végén fogadott el egy határozatot, melyet a pártvezetés is támogat, annyira, hogy az egyik társelnök szerint a választások megnyerése esetén be is emelnék a kormányprogramba a köztisztviselők jövőtől esedékes fizetésemelését. Azzal indokolva, hogy ha a tanárok és az orvosok több pénzt kapnak, a helyi közigazgatástól senki nem várhatja el, hogy a mostani bérskálájával nyújtson jó teljesítményt. A határozatot még kiegészítették azzal, hogy decentralizálnák a helyi közigazgatást, és a szükséges anyagi forrásokat is biztosítanák az önkormányzatoknak, statútumot és összeférhetetlenségi kódexet dolgoznának ki a helyi választottak számára, és leegyszerűsítenék az uniós alapok pályázati rendszerét. Első látásra még komolynak is tűnt az ügy, egészen amíg a párt társelnöknője a közösségi médiában még merészebbet ígért: az orvosok béreinek megduplázását.
Világos, hogy a milliósnál népesebb állami munkavállalói tábor jelentős részének szavazatait célozzák a hangzatos ígéretek. Melyek mögött aligha van komoly számítás, ez onnan is sejthető, hogy a politikusok szóltak, mindez csak akkor kerül kormányprogramba, ha ők nyerik meg a választást. Egy komoly országban, amelyet gerinces politikusok irányítanak, ez a játék úgy nézne ki, hogy a riválisok előállnának a kész kormányprogramjukkal, amiből világosan kellene látni, hogy mit tesznek a hatalomra jutva, és ez mibe kerül az adófizetőnek. Balkániában már csak így megy: szavazzatok ránk, ha nyerünk, majd készítünk kormányprogramot is. Másként minek annyit izzadni?
Aligha kell a hivatalos kampányt megvárni a hét végi liberális ígéretekre érkező szocdem válasszal. De a jelek szerint a magát jobboldalinak tituláló liberális oldalon az egykori demokrata táborból származók semmit nem tanultak az ilyen ígéretlicit veszélyeiből. Pedig nem volt olyan rég, hogy fűt-fát megígértek, aztán nagykoalíciót kötöttek a szocdemekkel, ez utóbbiak pedig az első vészjelre átsoroltak ellenzékbe. A demokraták pedig, igaz, a válság közrejátszásával is, de belebuktak a nagyrészt saját felelőtlen ígéreteik következményeit felszámoló megszorításokba. Ígéretből már eddig is volt annyi, hogy ha mind betartják, a választások után nem kell egy év a nadrágszíj komoly összehúzásához. A rossz hír az, hogy ebben a cirkuszban mindenki a mi, versenyszférában dolgozó adófizetők zsebére játszik.
