Bekecs Táncszínház – új, biztosabb jövőképpel

Közintézménnyé vált a nyárádszeredai Bekecs

Fontos változás következett be nemrég a Nyárádmente szellemi örökségéből táplálkozó Bekecs Néptáncszínház – új nevén Bekecs Táncszínház – életében. A 16 éve született, másfél évtizeden át állami háttér nélkül működő együttes a nyárádszeredai önkormányzat alárendeltségébe került, így most már egy biztosabb jövőképet körvonalazhat magának. Benő Barna-Zsolttal, az együttes vezetőjével ennek apropóján beszélgettünk.

– Tekintsünk vissza a néptáncegyüttestől a táncszínházig vezető út kezdetére.

– A Bekecs Néptáncegyüttes 2007-ben alakult meg műkedvelő néptáncegyüttesként, 2017-ben vettük fel a Bekecs Néptáncszínház nevet. Jogilag, az idei évig, egyesületi háttérrel működött az együttes, de 2017-ben engedélyt váltottunk ki a kulturális minisztériumtól, aminek birtokában hivatásos előadó-társulat lettünk. Előadó-intézmény nem lehettünk, mivel nem volt mögöttünk állami intézményi háttér. 2022 őszén a nyárádszeredai önkormányzat és az országos RMDSZ arra a közös döntésre jutott, hogy a Nyárádszeredai Polgármesteri Hivatal alapítson meg egy alárendelt színházi intézményt Bekecs Táncszínház néven. Műfajilag a táncszínház nagyon tág fogalom. A mi társulatunk 2011 óta állít színpadra táncszínházi előadásokat. Sok saját és más társulatokkal közös produkciónk született ebben a műfajban, így lettünk a tizedik esztendőnkben Bekecs Néptáncszínház. Ezért is akartuk, hogy a polgármesteri hivatal által megalapított intézménynek a „táncszínház” álljon a nevében, hiszen ez a műfaji megnevezés nagyon sok mindent felölel, a tiszta táncos előadásoktól azokig a szövegszínházi előadásokig, amelyekben jelen van a mozgás. Az együttesünket a kezdetektől meghatározó Bekecs név pedig elsősorban a Bekecsalja vidékére utal, amelynek Nyárádszereda a központja. Azért is éreztük úgy, hogy meg kell őrizni ezt a nevet, mivel, függetlenül attól, hogy mi következik utána – néptáncegyüttes, néptánc- vagy táncszínház –, az emberek tudatában mi mindig „a Bekecs” leszünk. Nemcsak a környéken, hanem a Kárpát-medencében is ezen a néven ismernek, kár lett volna hátrahagyni ezt a 16 éves múltat. 

A legkisebb székelyföldi önkormányzat segített

– Tudomásunk szerint pár éve nagyon nehéz helyzetbe került az együttes.

– Valóban egy rendkívül nehéz időszakon vagyunk túl. A pandémia idején, pontosabban 2021-től teljesen bizonytalanná vált a társulat léte. Minden irányban próbáltunk kiutat találni ebből az állapotból, de a helyi, illetve megyei elöljárók, akikhez folyamodtunk, különböző okokból nem tudták felvállalni az együttes működtetését. Így Nyárádszeredában, a legkisebb székelyföldi önkormányzatnak kellett ezt végül megtenni. Tudomásunk volt arról a törvényről, ami a fejlesztési minisztériumból színházak, filharmóniák és kórusok számára visszaosztott pénzösszegekre vonatkozott, és ami a kilátástalannak tűnő helyzetben lehetővé tette, hogy biztosítsuk az együttesünk alapműködéséhez szükséges keretet. A jelenlegi új jogi státusban azonban már hosszú távra is tervezhetünk, átgondolhatjuk a fejlődési lehetőségeket. Ez nemcsak az alkalmazottak, hanem az egész intézmény számára egy biztosabb, kiszámíthatóbb jövőképet jelent. 

– Pontosan mikor kezdődött ez az új kapukat, tereket megnyitó folyamat?

– 2022 szeptemberében találkoztam Kelemen Hunorral, az RMDSZ ügyvezető elnökével, az ő javaslatára indult el a több mint fél éven át tartó procedúra. Május végén neveztek ki a nyárádszeredai művelődési otthonban működő Bekecs Táncszínház ideiglenes menedzserének, és akkor bíztak meg azzal, hogy állítsam össze az alkalmazottak lajstromát, illetve indítsam el a tevékenységeinket. 

– Beszéljünk kicsit ezekről a tevékenységekről.

– Mivel a Bekecs Táncegyesület továbbra is biztosította a jogi hátteret a Néptáncszínháznak, az tovább tudott működni a Bekecs Táncszínház megalakulásáig. Így nem kellett a nulláról indulnunk, hanem az új Táncszínház átvehette a Néptáncszínház előadásait. Július végén egy új felállásban mutattuk be A helység kalapácsa című Petőfi-műből készült előadást Györfi Csaba rendezésében. Szeptember elején egy új néptáncelőadást is bemutattunk. Fiatal tagokkal kiegészülve vittük színre a 15. évfordulónkra készült Párosan szép című produkciót, amit több koreográfus munkájából szintén Györfi Csaba állított össze. Ezzel egy időben az új évad projektjeit is elindítottuk.

Szövegszínház, néptánc- és gyermekelőadás

– Mire számíthat ebben az évben a Bekecs közönsége?

– Egyelőre munkacímeket tudok mondani. Az egyik a Madách és a nő. Ez az idei Madách Imre-évforduló előtt tisztelgő, inkább szövegközpontú, háromszereplős előadás, amelyben a mozgás is jelen van, ahogy egyébként minden produkciónkban. Kilyén Ilka, Ritziu Ilka-Krisztina és Györfi Csaba látható ebben az előadásban, ami egy új horizontot nyit a Bekecs számára. Ezzel egy időben egy néptáncelőadás is készül az utánpótlás-csapatunk, az Ifjú Bekecs közreműködésével Orza Călin rendezésében. Az új évadban egy környezetvédelmi tematikájú mozgásszínházi gyermekelőadást is tervezünk, erre a környezetvédelmi tárcához nyújtottunk be pályázatot, jelenleg ennek elbírálására várunk. Amint azt a közönségünk már megszokhatta, ebben az évadban is mintegy 90-100 előadásra lehet számítani a Nyárádmentén, Maros megyében, Erdélyben. Minden évben Magyarországra, illetve a Kárpát-medence más magyarlakta területeire is el szoktuk vinni az előadásainkat.

Együttműködés a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemmel

– Van-e már erre vonatkozó konkrét terv az új évadban?

– Egyelőre a műsorpolitikánkat próbáltuk megalapozni. 2023-ban inkább az előadások létrehozására, valamint az erdélyi helyszínekre fektettük a hangsúlyt. A kiszállásokhoz anyagi támogatásra van szükség, erre pályázni szoktunk. Önerőből a szórványprogramunkat igyekeztünk fenntartani az elmúlt években, amelynek keretében havonta két-három erdélyi szórványhelyszínre látogattunk el. Ezt a továbbiakban is folytatni szeretnénk. A szóban forgó településeken, ha nem is ingyen, de nagyon jutányos áron lépünk közönség elé. Adományokból, magántámogatásokból gyűjtünk anyagi forrást az ilyen jellegű vendégszereplésekre. Maros megyében egyébként eddig évente mintegy harminc előadást tartottunk. A megyeszékhelyre elég kevésszer sikerült eljutnunk, ezért rendszeresíteni szeretnénk a marosvásárhelyi fellépéseinket is, hogy az itteni közönség akár havi szinten tudja megnézni a bemutatóinkat. Ennek érdekében egy partnerkapcsolat kialakításában állapodtunk meg a Művészeti Egyetemmel – egyelőre szóban, de már folyamatban van az egyezség írásos rögzítése –, amelynek keretében havonta legalább egyszer kizárólag a Stúdió Színházba visszük a marosvásárhelyi nézők elé valamelyik előadásunkat. Úgy gondolom, hogy ez mindkét intézmény számára előnyös lesz, hiszen eddig más-más célközönséget szolgáltunk, most pedig egy új befogadói réteget szólíthatunk meg, amely majd az egyetem saját előadásaira is ellátogathat. A Bekecs számára ez azért is fontos, mivel a Stúdió Színház több tanintézményhez – a Bolyai líceumhoz, a Református Kollégiumhoz – is közel van, mi pedig szeretnénk feleleveníteni a megyeszékhelyi iskolákkal 2017 előtt ápolt kapcsolatunkat, amikor akár tíz diákelőadást is szerveztünk. A Bekecs Táncszínház profilja közel áll a Marosvásárhelyi Művészeti Egyeteméhez, hiszen az együttesünk több tagja ezen az egyetemen tanul, vagy itt végzett, ahogy Györfi Csaba, Ritziu Ilka-Krisztina vagy jómagam.

– Mikortól látható a Bekecs a Stúdió Színházban?

– Szeptember végén már megvolt az első fellépésünk, október 25-én 19 órától pedig A helység kalapácsát mutatjuk be a Stúdió közönségének.