Belső kohézió

• 2012-11-05 15:06:37

• Máthé Éva

Egy zenemű attól egyedi, tökéletes, ha „belső, titokzatos kohézió” érvényesül benne – véli Csíky Boldizsár zeneszerző.

Egy zenemű attól egyedi, tökéletes, ha „belső, titokzatos kohézió” érvényesül benne – véli Csíky Boldizsár zeneszerző. És ezzel a mondattal fejest is ugrottam mai témám kellős közepébe: igen örvendetes dolog az, hogy a marosvásárhelyi központú Erdélyi Magyar Televízió egyre-másra olyan rétegműsorokkal gazdagodik, amelyek kultúrával foglalkoznak – magas szakmai színvonalon. A csatorna egyik legutóbbi „gyer-meke”, a Visszhang című zenei rovat. Szerkesztője, Csíky Borka Boglárka így harangozza be a csatorna honlapján : „A műsor lehetővé teszi a zenei élet kulisszái mögé való betekintést. Főszereplői természetesen a zene és a zenészek, azonban nemcsak a hangversenyek rendszeres látogatóinak szól. Célja szélesebb körben is megismertetni, hozzáférhetőbbé tenni a komolyzenét”. Ebben a rovatban hangzott el Csíky Boldizsár zeneszerző fennebb idézett megállapítása. A vásárhelyi zenészek, és nemcsak ők, jól tudják, hogy Csíky Borka a zeneszerző, valamint Csíky Ágnes képzőművész lánya. Borka is zeneakadémiát végzett, és ha jól tudom, jelenleg a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia munkatársa. Tehát avatott kézben van a Visszhang szerkesztése. Egyáltalán nem árt egy műsorfüzérnek az, ha olyasvalaki készíti, aki belülről ismeri a szóban forgó témakört, ugyanakkor közhelyszerű megállapítás az, hogy az sem árt, ha egy tévészerkesztőnek – úgymond – volt gyerekszobája. Természetesen ez közel sem jelenti azt, hogy egy tanyasi, tehetséges gyerek felnőtt korában nem válhat akár zseniális tévészerkesztővé, akár bármilyen más értelmiségi pályán eredményesen ténykedő felnőtté, azzal a különbséggel, hogy neki sokszorosan meg kell dolgoznia az általános műveltségi alap és később az intellektuális felépítmény megszerzéséért, kimunkálásáért.

Csíky Borka – ki tagadná ezt? – intelligens, szép, képernyőre való teremtés. Igaz, a hangja, beszédstílusa erőtlen, bátortalan. Viszont egyelőre vélhetően nem kiáltotta ki magát hivatásos tévés egyéniséggé, így amíg pusztán zenei szakértőként szerkeszti e rovatot, addig ez senkit sem zavar. Ha viszont a tévéműsorok állandó szereplőjévé szeretne válni, akkor jó lenne, ha csiszoltatná beszédstílusát. Ez mindenképpen előnyére válna. Ugyanakkor veleszületett visszafogottsága feltétlenül szimpatikussá teszi őt.

A Visszhang rovat szerintem nem a legszerencsésebben debütált. Talán a rovat második kiadásában volt szó arról, hogy a szerkesztő édesapja, Csíky Boldizsár betöltötte a 75. évét. Az évfordulóhoz kapcsolódó, egyébként kiváló összeállításban szerintem háttérben kellett volna maradnia Borkának. De lehet, hogy ezt csak én érzem így.

Ugyanakkor máris tetten lehet érni a műsor folyamán azt a belső kohéziót, ami feltétlenül eljuttatja a Visszhang hiteles üzenetét a figyelmes nézőhöz. A rovat másik
„erőssége” a tehetséges operatőr, Székely Róbert munkája, akinek képsorai (ebben a műsorban!) ugyan jobbára konzervatívak, de soha nem unalmasak.