Bemutatkozott a CarpArt

Az öttagú művészcsoport – Dorel Cozma, Radu Florea, Raluca Moisoiu, Călin Pop és Gheorghe Popa – a marosvásárhelyi Kultúrpalota földszinti galériáiban jelentkezett közös kiállításon. Mindannyian a Romániai Képzőművészek Szövetsége frissen felvett tagjai. Mint a munkáikat, céljaikat a népes közönség jelenlétében lezajlott tárlatnyitón és a kiállítás átfogó, szép katalógusában is méltató Oliv Mircea műkritikus hangsúlyozta, „hangoskodás és haszontalan exhibicionista kitörésektől mentes koreográfia nélkül a CarpArt csoport elkötelezi magát egy olyan kiállításprojekt – ArtDeal – mellett, amely a kultúra iránti tiszteletet, a cenzúra, a manipulálás, a brutalizálás rabságából felszabadított szellemi értékeket részesíti előnyben, ezeket a korunk ihlette formák, a hősi elkötelezettség újabb tipológiái, az új donquijotizmusok kontextusába helyezi.” Már a tárlat címéből kitűnik az, ami a négy festőt és szobrász társukat, illetve alkotásaikat, szemléletüket összeköti: (a szakember megfogalmazásában) „a hegy, az utazás a térbeli poétika érzékeny létezési módjai, a ház, az erdő a szellemi szárnyalás, a végtelenség, a lakás intimitása megértésének formái, amit a csoport öt tagja úgy él meg, mint az újrafelfedezés mélységének a premisszáit.”

Dorel Cozmánál egybecseng az Erdő végtelensége a belső végtelenséggel. Erről a festő így vall a Rabságban című írásában: „A leselkedő teremtményekkel teli növények és fák halmazán túl az erdő érzések nagy választékát kínálja: bűvölet, csodálat, szeretet, vidámság, eksztázis, kíváncsiságtól a türelmetlenségig, gyötrődésig, félelemig, borzadásig vagy éppen a pánikig. Érzéseink a testi észlelésnek köszönhetően valósak lehetnek, vagy egyszerűen csak a képzeletünk szüleményei.” Radu Florea A Bâlea-állapot elnevezésű képsorozatban formálja színes, forgatagos látvánnyá a hegy szellemét. Raluca Moisoiu egy egész termet varázsolt Rózsaszínű gyerekszobává, sajátosan idézve fel a gyermekkor mesés univerzumát. Călin Pop könnyed spontaneitással alakítja kreatív játékká az érzéseit, hangulatait, a tárgyi világot a színek gazdag árnyalatába olvasztva teremt „rejtett szellemiséget.” A plasztikát képviselő Gheorghe Popa „szobrai a falut mint az élet másodlagos terét juttatják eszünkbe mai álcázott rítusaival és szakralitásával együtt.”