Bemutatták a légszennyezés-mutató applikációt

Sajtótájékoztató a környezetvédelmi minisztériumban

Október 4-én, kedden délelőtt a Környezetvédelmi, Víz- és Erdőgazdálkodási Minisztériumban sajtótájékoztatón mutatták be azt a légszennyezés-mutató applikációt, amelyet uniós támogatással valósítottak meg és üzemelnek be. Az applikációval leginkább Bukarestben és négy nagyobb városban lehet követni a különböző paramétereket. Első lépésben olyan településeken érhető el, ahol a legnagyobb a légszennyezés. Az adatok követését pedig előírta az EU, hiszen a légszennyezésért kötelezettségszegés miatt bírságolják az országot. 

A sajtótájékoztatón részt vett Tánczos Barna miniszter, Szép Róbert-Jenő államtitkár és Mihai Drăgan, a minisztérium kommunikációs osztályának vezetője. A miniszter elmondta, hogy elsősorban a lakossági igény alapján léptették életbe a rendszert. A programot két lépésben a Környezetvédelmi Alap támogatja a minisztériummal kötött szerződés alapján. Először a számítógépes program (szoft) elkészítését finanszírozták, majd egy következő fázisban a mintavételező és elemző felszereléseket, berendezéseket és a mozgó laboratóriumokat (gépkocsikat) vásárolják meg. 

Ezeket a legszennyezettebb levegőjű városokban fogják üzembe helyezni. A fő célpont Bukarest és környéke. Az applikáció „calitateaaer” elnevezést kapta. Le lehet tölteni a mobiltelefonra a Google Playstore-ból. Ezen keresztül követhetők az ország 116 légszennyezés-mérő állomásának adatai. A miniszter hozzátette, sajnos nem mindegyik üzemképes, hiszen vannak olyanok, amelyek műszaki felújítás alatt állnak, másoknál áramellátási gondok vannak, de többnyire elérhetők ezek az adatok. Négy mutatót lehet követni, közülük kettő a levegő portartalmára (PM 5 és PM 10) vonatkozik, a nitrogén-dioxidot, egyéb nitrogénvegyületeket, amelyek a kipufogó gázokból származnak, a kén-dioxidot és a levegő ózontartalmát. Öt minőségi kategóriát határoztak meg a jó és a nagyon rossz között, s amint az eddig kihelyezett jelzőtáblákon is látható volt, a zöld színtől a pirosig terjed az a skála, amely színekkel is illusztrálja a légszennyezés állapotát vagy hiányát. A támogatásból már megvásárolták a vegyi anyagokat elemző berendezéseket, amelyeket a fővárosban, illetve Ilfov megyében, ezenkívül Jászvásáron, Kolozsváron, Brassóban és Craiován helyeztek üzembe. Bukarestben és környékén már 30 állandó helyen mérik a légszennyezést, azokon a helyeken, amelyeknek a megfigyelését a lakosság és a helyhatóságok (polgármesteri hivatalok, megyei tanács) igényelték. Ezenkívül, az említett második lépésként négy teljesen felszerelt mobil laboratóriumot vásárolt a minisztérium. Ezeket Bákó, Brassó, Iaşi megye, valamint a főváros környezetvédelmi ügynökségénél, használják. Nem véletlenül, ugyanis az említett megyeszékhelyeket jelölték meg az EU kötelezettségszegési jelentésében az ország legszennyezettebb városaiként. Ide tartozik még Temesvár is, de egyelőre a bánsági várost nem látják el járművel. A bákóiak igényeltek egy ilyen mozgó laboratóriumot, így a támogatásnak köszönhetően egyet eljuttatnak a moldvai városba. 

Tervben van, hogy ezzel a projekttel párhuzamosan, a nagy infrastrukturális beruházásokat támogató program (POIM) finanszírozásával a megyék környezetvédelmi őrségét is ilyen mobil egységekkel lássák el. A napokban feltöltik a pályázatot az elektronikus közbeszerzési rendszerbe (SEAP). Több mint 50 millió lejről van szó, amiből nemcsak gépkocsikat, hanem drónokat is beszerezhet majd a minisztérium. 

Az öt város elleni kötelezettségszegési eljárással kapcsolatosan a miniszter kifejtette, hogy Bukarestet már megbüntették. Az Európai Bizottság és a romániai környezetvédelmi minisztérium is arra vár, hogy a helyhatóságok (a polgármesteri hivatalok) készítsék el a légszennyezés csökkentésére vonatkozó tervet. Létezik egy szerződés a terv kidolgozására, de intézkedések még nincsenek. Tánczos Barna hangsúlyozta, a helyhatóságok kötelessége csökkentei az említett városokban a légszennyezést. Annak ellenére, hogy az említett városok nem nyújtották be a nitrogénvegyületek (NOx) csökkentésére vonatkozó tervet, elmondható, hogy Temesvár kivételével vannak eredmények. Kolozsváron, Jászvásáron, Brassóban jelentősen csökkent a nitrogénszennyezés az elektromos buszok üzembe helyezésével, a tömegközlekedés és a forgalom átrendezésével (egyirányúsítás, a központokban a parkolási díjak emelésével). Lehet így is – hangsúlyozta a miniszter –, amennyiben a polgármesteri hivatalok intézkednek. 

Az újságírók kérdésére a témával kapcsolatban többek között még megtudtuk, hogy a kén-dioxid nincs az állandó megfigyelőállomások mutatói között (ez inkább a hulladékégetéskor szabadul fel), azonban a mobil laboratóriumok rendelkeznek olyan berendezésekkel, amelyek ezt kimutatják, pontosan azzal a céllal, hogy ha ilyen vegyületet tapasztalnak, azonnal a helyszínre lehet sietni. Ennek a mutatónak a megfigyelése azonban függ a széljárástól is – válaszolt az államtitkár az egyik kérdésre. Továbbá a miniszter elmondta, hogy az applikáció alapján értesíthetik a lakosságot a nagyobb környezetszennyezésről. Amennyiben „katasztrofális” helyzet áll elő (szennyezést okozó tűzeset), akkor ez esetben a katasztrófavédelmi felügyelőség intézkedik, és a Ro-Alerten keresztül is értesítik az érintetteket. Természetesen ilyenkor értesítik a környezetvédelmi ügynökséget is, ahonnan a helyszínre küldik a mobil laboratóriumot. (Sz.m.: Volt már erre példa a marosvásárhelyi vegyi kombinátnál történt robbanáskor.) A rendszer elsősorban a lakosokat, de leginkább a helyhatóságokat értesítheti a kevésbé veszélyes, de állandó szennyezésről. Ennek célja természetesen az intézkedéshozatal, többek között a gépkocsiforgalom átszervezésével. Örvendetes, hogy márciustól napjainkig az országban nem volt a megszokottól eltérő légszennyezés, mivel nyáron a légmozgás a port és a szennyező vegyi anyagokat magasba emeli, ahol a szél szétszórja őket. 

Ősszel és télen az inverziós légmozgás miatt azonban előfordulhat, hogy a porral vagy egyéb anyagokkal szennyezett levegő inkább a talajhoz közel marad. 

Az egyik újságíró arra volt kíváncsi, hogy milyen intézkedést tett a miniszter azokban a városokban, amelyek miatt Romániát megbüntette az unió. Tánczos Barna elmondta, több találkozót szervezett az érintett helyhatóságok elöljáróival. Leginkább Bukarestben találkozott a főpolgármesterrel és a kerületi polgármesterekkel, ahol nem csak a légszennyezés, hanem a hulladékgazdálkodás sincs megoldva. A tárgyalásokat követően az említett városokban intézkedtek. A fővárosban azonban „nagyon nehezen” mozognak mindkét téren. Mind a légszennyezés csökkentése, mind a hulladékgazdálkodás terén elsősorban a helyhatóságoknak a kötelességük intézkedni. Ha ez elmarad, elmarasztalják az országot – s tegyük hozzá, a bírságot is nekünk, adófizető polgároknak kell törlesztenünk mindamellett, hogy az érintett településeken szennyezett levegőt kell szívni, és rendezetlen – a sokat hirdetett szelektív rendszertől eltérő – körülmények között tároljuk és kezeljük a hulladékot. 

A sajtótájékoztatón szó volt még a verespataki gyűjtőtó kapcsán a C és D kategóriájú gyűjtő és/vagy halastavak biztonságáról, a szelektív hulladékgazdálkodási rendszer alkalmazásáról, a meghirdetett izzóroncsprogramról és más, a tárcát érintő kérdésekről. Ezekre visszatérünk. Az újságírók a sajtótájékoztató végén megtekintették a minisztérium épülete előtt kiállított mobil laboratóriumok egyikét.