Bemutatták az induló projektet

Oly nagyszabású projekt kezdődött nemrég Marosvásárhelyen, amelyhez foghatót a város történelmében rég nem tapasztaltunk: a Készült Marosvásárhelyen! mottóval ellátott programtervezet célja nem egyéb, mint az, hogy 2021-ben városunk legyen Európa kulturális fővárosa.

A cél érdekében megalakult a Marosvásárhely Európa Kulturális Fővárosa 2021 nevű egyesület, amely csütörtök délelőtt, a rendkívül ízlésesen felújított vásárhelyi várban tartotta első sajtótájékoztatóját, indította és ismertette a rangos cím elnyerésének érdekében indított kampányának stratégiáját. A több nyelven zajló, meghívott vendégekben – politikusokban, művészekben, intézményvezetőkben, közéleti személyiségekben – nem szűkölködő sajtótájékoztatón a szervezők elmondták: Marosvásárhely nyelvi, etnikai, vallási, szokásbeli különbözősége alkotja a város mindennapjait, és ez a multikulturális gazdagság igazi kincs a lakosság számára, aduász a projekt készítőinek kezében. A város élő iskola, lakóinak tapasztalatai ily szempontból igencsak egyediek, mindegyik itt élő etnikum kultúrájából, azok kölcsönhatásaiból Európát élhetjük meg. A kampány – Romániában egyedülálló módon – öt nyelven zajlik: románul, magyarul, németül, cigányul és angolul, és azon egyedi vonásokról szól, amelyek az itt élő közösségek és kultúrák jellemzői. A város európai kulturális fővárosi potenciálját akadémikus, kulturális és történelmi aspektusból egyaránt bemutatják. Egy új oktatási és információs tér létrehozása, a hagyományok újrafelfedezése, a multikulturalitás harmóniájának biztosítása: ezek azon tényezők, amelyekre Marosvásárhely – Segesvárral és Szovátával egyetemben – alapoz a cím elnyeréséért indított kampányában.

A sajtótájékoztatón sorrendben először Ciprian Dobre, a Maros Megyei Tanács elnöke szólalt fel, román és magyar nyelven üdvözölte mindazon jelenlevőket – Lucian Goga prefektust, Claudiu Maior és Peti András alpolgármestereket, Soós Zoltánt, dr. Raed Arafatot, Brassai Zsombort, Péter Ferenc szovátai és Ionel Gavrilă segesvári polgármestereket –, akik sokat tettek mind a vár felújítása, mind a szóban forgó projekt létrejötte érdekében. 

– A város kampányának iratcsomóját október 10-én adjuk át. Az ezt követő zsűrizés két szakaszból áll: az előválogatás nyerteseinek kilétét 2015 decemberében, míg a végső nyertes kilétét 2016 szeptemberében tudatják. Reméljük, hogy a Mikulás jó hírt hoz nekünk. Köszönöm mindenki munkáját, aki ezen a projekten dolgozott. 64 nappal ezelőtt fogtunk neki a szervezésnek – maratont és sprintet is futottunk egy időben. De a lelkesedés, amely mindannyiunkat magával ragadt, kárpótolt minden fáradságért. Nem vagyunk nagy város, vannak hibáink és erényeink, de mind a jó, mind a rossz tulajdonságaink megkülönböztetnek a vetélytársainktól, a 14 versenyben lévő várostól. Mi nagyon akarjuk ezt a címet, és mindannyian összefogtunk az elérése érdekében. Eléggé bátrak vagyunk ahhoz, hogy kimondjuk: nyerni fogunk, és készen állunk arra, hogy Európa felfedezzen minket! – mondta Ciprian Dobre, majd átadta a szót dr. Raed Arafatnak, a Marosvásárhely Európai Kulturális Fővárosa projekt egyik nagyköve-tének. 

– A cím olyan várost jelképez, amely nemcsak befele, hanem kifele is ihlető erővel hat. Marosvásárhely és az itt létrehozott rohammentő-szolgálat, a SMURD több más várost és országot – például a Moldovai Köztársaságot – inspirált. Marosvásárhely kultúrája hasonlóan ihlető lehetne, ha ismernék szerte a világon. Meggyőződésem, hogy megérdemeljük a címet, és 2021-ben sok olyan rendezvényt szervezhetünk majd, amelyek segítségével megmutathatjuk, hogy mit jelent ez a város nekünk és mit jelenthet másoknak is. 

Dr. Horaţiu Suciu, a projekt másik nagykövete hasonló gondolatokkal élt, majd két külföldi szakember az eddigi, külföldi európai kulturális fővárosi projekteket adminisztráló munkáját, a cím elnyerésében fontos pontokat ismertette. Mint mondták, egyrészt megismerte ezen városokat a nagyvilág, másrészt a 2004-ben nyertes Lille például minden befektetett eurón hat eurót keresett. 

– A lakosság összetartozás-érzésének erősítése, az egyetemi és diákélet, a fesztiválok, az éjszakai élet, a kulturális rendezvények fejlesztése – ezek a legfontosabb pontok a cél eléréséhez. Mindez a város imázsának megváltozásával is jár: a polgárok büszkék lesznek városukra és a későbbiekben mernek nagy álmokat is megvalósítani. A város a kulturális találkozások színpada lehet, ha mindannyian a közös cél elérésének szenteljük magunkat, a politikusoktól a művészeken át a szomszédig – hallottuk a meghívottaktól. 

Dana Pascu a projekt kommunikációs koncepcióját, szlogenjét, logóját ismertette, majd bemutatták a televíziós reklámfilmet és rádióreklámot. Learning Hub, avagy A város, amelytől tanulsz – ez a projekt lényege. Oktatás, kultúra, multi-kulturalitás, aktív, nem csak szemlélődő turizmus, önmagunk meghatározása, közös munka, a város meg- és bemutatása, a változatosság megélése: a kommunikációs koncepció kulcspontjai. 

Claudiu Maior alpolgármester ugyancsak két nyelven köszöntötte a résztvevőket, és elmondta: a projekt ötletgazdája Marosvásárhely polgármestere és a megyei tanács elnöke. – Az, hogy versenybe szálltunk, jelzi: jogosan vagyunk bizakodóak. A város arculata folyton változik, legutóbb a várat sikerült restaurálni. Ennek is köszönhető, hogy Marosvásárhely a turisták által negyedik leglátogatottabb hazai város. Többek között nagyszerű oktatási intézményekkel, a legrégebbi működő könyvtárral, a Teleki Tékával, a legnagyobb hazai sportkomplexummal, kiváló állatkerttel rendelkezünk, számos kulturális fesztivált, világhírű előadókat láthatunk vendégül. Igazi erdélyi város vagyunk, és multikulturalitásunkat mindenkivel meg kell ismertetnünk, mert itt nemzetiségtől függetlenül közösen dolgozunk azért, hogy jobb körülmények között élhessünk. 

Peti András alpolgármester hozzátette: a cím egyelőre csak álom, de valósággá válhat. – Most a valóságról fogok szólni: e cím jogokat, de kötelezettségeket is jelent. Utóbbiak között az egység a legfontosabb. A különbözőségeink itt előnyt jelentenek, mert a célunk ugyanaz, és a kultúra összeköt minket. Remélem, hogy Marosvásárhely lesz az első város, amely elnyerheti a multikulturalitás fővárosa címet. 

Lucian Goga prefektus szerint e multikulturalitás harmóniáját kell megmutatnunk, míg Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója ugyancsak a különböző nemzetiségek és kultúrák egymás mellett élésének aspektusait hangsúlyozta. – Nagy és jelentős közösségek élnek és alkotnak Marosvásárhelyen. Most ezen közösségek félretették nézeteltéréseiket és egy asztalhoz ültek. Sok vásárhelyi nem ismeri és így nem is tartja fontosnak a város értékeit, pedig azok igen jelentősek. Mi, mint a Maros Megyei Múzeum, a város kulturális örökségét kívánjuk megmutatni, a római kortól kezdődően az ezeréves erdélyi múlton és városformáló kultúrákon át mindmáig. Számomra a nagyszebeni Brukenthal-múzeum a példa ebben. A projekt nagy kihívás és fontos számunkra, hogy e kihívásnak megfeleljünk. A kölcsönös elfogadás éppen ezért nagyon fontos tényező a cél elérése érdekében – mondta Soós Zoltán, majd végszóként Ciprian Dobre hozzátette: ezen projekttel bebizonyítjuk, hogy képesek vagyunk megfogni egymás kezét és elérjük azt, amire az elmúlt huszonöt évben nem voltunk képesek. Hogy nincs közöttünk különbözőség. Különbözőek vagyunk ugyan nemzetiségi, vallási szempontból, és ez jó, mert mindannyiunkat gazdagít, de a céljaink ugyanazok. Egy többnemzetiségű, 17 vallási felekezettel rendelkező városnak sikerülnie kell e cél elérése! Hogy így legyen, és ne bukjunk el, mától ez a közös célunk. Ezt jelenti számunkra az Európa Kulturális Fővárosa cím.

A sajtótájékoztatót követően jó hangulatban zajló lakomára várták a résztvevőket a szervezők: a vár udvarán magyar és román hagyományos ételeket – kolbászos-sajtos-szalonnás-zöldséges hidegtálat, gulyást, töltött káposztát, túrós puliszkát, kürtőskalácsot – szolgáltak fel, kézműves-termékeket mutattak be, az induló nagyszabású projekt hangulatát, leendő arculatát érzékeltetendő.