Hétfő délután Ilie Bolojan miniszterelnök Alexandru Rogobete egészségügyi miniszterrel közösen tartott sajtótájékoztatót a román egészségügyben tapasztalható problémákról, az egészségbiztosítási pénztár működési zavarairól.
Fenntarthatatlan teher
Tízmilliárd lejes költségvetés-kiegészítésre van szüksége az egészségügynek, ami a jelenlegi körülmények között nagy terhet jelent az államkasszának – jelentette ki hétfőn Ilie Bolojan miniszterelnök. A kormányfő rámutatott, erre az évre eredetileg 77 milliárd lejt különítettek el a költségvetésben az egészségügy számára, ezt az összeget azonban ki kell egészíteni ahhoz, hogy legyen pénz az elmaradt számlák kifizetésére, illetve, hogy biztosítsák a rendszer működését az év végéig.
Bolojan szerint az elmúlt években „nagy problémák” halmozódtak fel az egészségügyben, amelyek közül a kiadások gyors növekedése befolyásolja leginkább a rendszer működését. Az országos egészségbiztosítási pénztáron keresztül kifizetett összegek a költségvetési bevételek 16 százalékára nőttek az elmúlt években jegyzett mintegy 11 százalékról, és ez a növekedés „fenntarthatatlan” – szögezte le a kormányfő.
Ilie Bolojan, Alexandru Rogobete és Horaţiu Moldovan (CNAS) Forrás: Románia kormánya
Aránytalanul magas bérköltségek
A kormányfő sajtótájékoztatóján rámutatott, hogy az egészségügyi rendszerre fordított összegek jelentős mértékű növekedése nem tükröződik a szolgáltatások minőségében, sem a betegek elégedettségében.
Bolojan szerint a probléma egyik forrása, hogy a fizetésekhez szükséges pénz jelentős részét a kórházak megkapják az egészségbiztosítási pénztártól, anélkül azonban, hogy ezt a szolgáltatások mennyiségéhez vagy minőségéhez kötnék. Így semmi sem ösztönzi az igazgatókat a hatékonyabb munkára, a szolgáltatások minőségének javítására – érvelt.
A kormányfő felhívta a figyelmet az aránytalan bérköltségekre is, amelyek a kórházak egyharmadában meghaladják az intézmény összes kiadásának a 80-90 százalékát. Így nagyon kevés pénz marad gyógyszerekre, vizsgálatokra, felszerelésre, a különféle szolgáltatásokra. „Ezek a kórházak elsősorban az ott dolgozókért vannak, hogy biztosítsák a fizetésüket” – mondta a miniszterelnök.
Alkalmatlan kórházigazgatók
Az egészségügyi miniszter rámutatott, hogy az elmúlt négy hétben több olyan állami kórházban is járt, amelyek szerinte jobban néznek ki a magánkórházak nagy részénél, és a felszereléseik jelentős részét az elmúlt két-három évben vásárolták. „Ez azt bizonyítja, hogy meg lehet csinálni (…) Nyilvánosan felszólítom azokat a kórházigazgatókat, akik folyamatosan azt ismételgetik, hogy nem lehet, adják át a helyüket azoknak, akik képesek rá, és tudják, hogyan kell csinálni” – fogalmazott.
Hozzátette: „szégyelli” a betegek előtt, hogy miközben évi 77 milliárd lejes költségvetése van az egészségbiztosítási pénztárnak, vannak kórházak, ahol a pácienseknek kell megvásárolniuk az olyan banális gyógyszereket, mint az Algocalmin vagy a Paracetamol.
A miniszter hangsúlyozta, hogy az egészségügyi rendszer hatékonyabbá tétele nem jelenti azt, hogy megvonják a kórházaktól a szükséges forrásokat. „A hatékonysághoz a rendszer átszervezésére van szükség, hogy kijavítsuk azokat a dolgokat, amelyek nem működnek” – fogalmazott.
A járóbeteg-szakellátás erősítése
Az állami és a magánszféra közötti partnerség erősítése mellett a magán egészségbiztosítások támogatását is célozza a minisztérium. Egy másik intézkedés a betegeknek a járóbeteg-szakellátás felé történő átirányítása. Rogobete szerint sok esetben néhány alapvető vizsgálat elvégzéséhez is két-három napra kórházba utalják a pácienseket, ami nagyon költséges az állam számára.
A tárcavezető beszélt arról is, hogy bizonyos kórházak folyamatosan 20-30 százalékos kihasználtsággal működnek, ezekben „több az osztályvezető orvos, mint a beteg”. Hozzátette, nem fognak bezárni kórházakat, sem meneszteni alkalmazottakat, de fel kell számolni azt a gyakorlatot, hogy sok egészségügyi intézményből indokolatlanul az egyetemi vagy megyei kórházakhoz irányítják át a betegeket, főleg éjszaka vagy hétvégén.
Alexandru Rogobete Forrás: Románia kormánya
Alexandru Rogobete szerint a járóbeteg-szakellátás fejlesztése érdekében a szolgáltatásonkénti pontérték a jelenlegi 5 lejről augusztus 1-től 6,5 lejre nő, január 1-től pedig 8 lejre emelkedik. A tárcavezető elmondta, hogy meghosszabbítják 20 óráig a járóbeteg-szakrendelők nyitvatartási idejét, hogy azok is tudják igénybe venni ezeket a szolgáltatásokat, akik 17-18 óráig dolgoznak.
A magánkórházak felelőssége
A magánkórházaknak kell állniuk a költségeket, ha állami kórházba küldenek át pácienseket, akiknek a kezelését a szövődmények miatt már nem tudják biztosítani – jelentette ki Alexandru Rogobete.
Magyarázata szerint sok olyan eset van, amikor egy páciens magánkórházban kezdi el a kezelést, vagy esik át sebészeti beavatkozáson, miután azonban állapota objektív okok miatt súlyosbodik, vagy szövődmények lépnek fel, az intézmény átküldi egy állami kórházba. Az állami kórház jelentős összegeket költ a páciens kezelésére, ezeket azonban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár nem téríti meg maradéktalanul. A miniszter szerint az intézkedés „nem lesz népszerű”, de „feltétlenül szükséges” a jelenség megfékezésére.
Rogobete leszögezte: a magánkórháznak abban az esetben is fizetnie kell, ha nem onnan irányították át a pácienst, de a beteg a magán egészségügyi intézményből való kiengedését követő 48 órában egy állami kórházban azonos típusú ellátásra szorul.
Fiktív kórházi beutalások
Alexandru Rogobete kijelentette, hogy az egészségügyi rendszert érintő tervezett intézkedések között szerepel az is, amely szerint fiktív kórházi beutalások esetén az azt elrendelő orvost és az osztályvezető orvost egyaránt szankcionálni fogják.
A miniszter leszögezte: fiktív kórházi beutalás esetén az azt elrendelő orvosnak felbontják a munkaszerződését, az osztályvezető orvost pedig leváltják a tisztségéből.
Új kritériumrendszert vezetnek be a kórházigazgatók munkájának értékelésére is, mivel a jelenlegi, 2007-ben kidolgozott rendszer már elavult. Ugyanakkor ezután az osztályvezető orvosok teljesítményét is értékelni fogják, mivel felelősséget kell vállalniuk csapatuk teljesítményéért – hangsúlyozta.
A miniszter azt is bejelentette, hogy kísérleti projektet indítanak a számos egészségügyi intézményben és szakterületen tapasztalható munkaerőhiány csökkentése érdekében. Azok a szakorvosok, akiknek az elmúlt 24 hónapban nem volt állásuk állami kórházban, feliratkozhatnak erre a mobilitási projektre, és az egészségügyi tárca 6 és 12 hónap közötti időszakra állást kínál nekik egy olyan egészségügyi intézményben, ahol munkaerőhiány van – magyarázta Rogobete, aki szerint ezzel megpróbálják megelőzni az orvosok külföldre való távozását is.
Fiktív szolgáltatások büntetése
Ha egy kórház fiktív szolgáltatásokat próbál meg elszámoltatni, az egészségbiztosítási pénztár (CNAS) megvonja az intézménytől a szerződésben szereplő összeg 10 százalékát – közölte az egészségügyi miniszter.
A miniszter rámutatott, hogy az adatokat vizsgálva kiderült, hogy az állami és a magán egészségügyi intézmények sok esetben olyan betegeknek nyújtott szolgáltatásokat is elszámolnak, akik nem is jártak az adott kórházban. Az ilyen eseteket próbálják meg kiszűrni a szankcióval. Ha az ellenőrzések során fiktív szolgáltatásokra derül fény, az adott hónapra vonatkozó szerződésben szereplő összeg 10 százalékát visszatartja az egészségbiztosító – magyarázta a tárcavezető.
Az egészségügyi rendszert érintő intézkedéscsomag nélkül jövőre nem lesz pénz a kórházakra, gyógyszerekre
Ha a kormány nem fogadja el az egészségügyi rendszert érintő intézkedéscsomagot, jövőre abba a helyzetbe kerülhet az ország, hogy nem lesz pénze az egészségügyi kiadásokra – nyilatkozta hétfő este Ilie Bolojan a B1 televíziónak adott interjúban.
A kormányfő hangsúlyozta, a politikai stabilitás az egyik legfontosabb mutató, amelyet a pénzpiacok, az Európai Bizottság, a partnerországok vagy a befektetők figyelembe vesznek az ország helyzetének megítélésekor.
„Egy politikailag instabil ország nem biztonságos a befektetések szempontjából, és az instabilitás hatásai meglehetősen költségesek, elsősorban a polgárok számára” – fogalmazott. Hozzátette, miniszterelnökként tudatában van az ezzel kapcsolatban ráháruló felelősségnek, és mindent megtesz, hogy ne okozzon törést a koalícióban, és ne fokozza a feszültséget, hanem racionálisan tárgyalva találják meg a helyes megoldásokat az ország számára.
Bolojan szerint Románia csak úgy tud kilábalni a jelenlegi nehéz helyzetből, ha komolyan veszi a bejelentett intézkedéseket, és csökkenti a kiadásokat, leállítja a pazarlást, növeli a költségvetési bevételeket, rangsorolja az állami beruházásokat, és korrekciós intézkedéseket vezet be a méltánytalanságok megszüntetésére.
„Ezt kell most tennünk. Ha meg tudjuk tenni, akkor ez a nehéz időszak sokkal rövidebb lesz. Ha nem tesszük meg, még bonyolultabb helyzetbe kerülünk” – fogalmazott.
A miniszterelnök rámutatott, ha nem fogadják el az egészségügyi rendszert érintő intézkedéscsomagot, jövőre fenntarthatatlanná válik az egészségügyi kiadások növekedésének üteme, ami sokkal súlyosabb hatásokkal jár majd. „Abba a helyzetbe kerülünk, hogy nem lesz pénz a kórházakra, gyógyszerekre, nem fog működni az egészségügyi rendszer” – figyelmeztetett.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
