Bíró Zsolt a Magyar Polgári Párt elnöke

Szombaton Székelyudvarhelyen, a Gábor Áron Gimnázium dísztermében tartotta IV. országos tanácskozását a Magyar Polgári Párt. A testület Bíró Zsoltot választotta a párt elnökévé a következő négy évre.

Fotó: Nagy Tibor

Szombaton Székelyudvarhelyen, a Gábor Áron Gimnázium dísztermében tartotta IV. országos tanácskozását a Magyar Polgári Párt. A testület Bíró Zsoltot választotta a párt elnökévé a következő négy évre. Alelnökök: Márton Zoltán (Maros), Simon Csaba (Kolozs), Mezei János (Hargita), Fülöp Csaba (Kovászna), Mosdóczi Vilmos (Szatmár). Bíró Zsolt a párt legfontosabb céljának Székelyföld területi autonómiájának elérését tekinti.

A tanácskozáson jelen volt Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke, a Magyar Polgári Párt tiszteletbeli elnöke, Veress László államtitkár, Zsigmond Barna Pál csíkszeredai főkonzul, Csige Sándor vezető konzul, Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, Sebestyén Csaba, az RMGE elnöke.

Hitbeli és erkölcsi kérdés

Szász Jenő, aki egyfajta visszatekintést tartott a párt megalakulásától eltelt időszakra, hitbeli és erkölcsi kérdésnek nevezte a visszalépését. – Ha az ember leltárt készít saját élete, pályája és eredményei kapcsán, jó, ha mindezt erkölcsi alapon teszi. Én ’92 óta vagyok a közéletben, de ’96-tól Székelyudvarhely polgármestereként négyévente megméretkeztem: ’96-ban megválasztottak, 2000-ben újraválasztottak, Udvarhely Polgári Egyesületet hoztam létre, közösséget építettem. 2004-ben még többen lettünk, s megerősödtünk, a Magyar Polgári Szövetséget hoztuk létre, 2008-ban már a Polgári Pártot, amellyel a semmiből Székelyföldön 40%-os párttá váltunk. A 2012-es választásokon gyengébb eredményeket értünk el, ezért arra gondoltam, hogy ha erkölcsről, következetességről és hitről beszélünk, az rám is érvényes, és egy lépéssel hátrább kell lépnem, mert a választópolgárok döntése nem az eddigi fölfele ívelő bizalommal tüntetett ki, ezért, bár rengeteg külső körülményt is föl tudnék sorolni – pl. a Néppárt megosztotta a jobboldalt, a közösségünk feladta a militantizmusát a közösségi küzdelemben, hogy akár egy kajabonnal vagy egy sörrel szavazatokat tud vásárolni az RMDSZ –, ezek mind igazak, de ez még nem jelenti azt, hogy nincs meg az én személyes felelősségem. És döntésemmel ezt a fajta erkölcsi tartást szeretném tanúsítani, s bízom benne, hogy ez a fajta magatartás ragadós lesz.

Kövér László keményen bírálta az RMDSZ csúcsvezetését, és biztosította az MPP-t, amíg megőrzik hitüket, függetlenségüket, büszkén marad a párt tiszteletbeli elnöke. A sajtónak nyilatkozva kijelentette:

– Meglehetősen visszafogottan bíráltam az RMDSZ csúcsvezetését, de a magyarok több mint nyolcvan százalékban szavaztak az RMDSZ-re az önkormányzati választásokon. Tehát függetlenül attól, hogy mi a véleményünk erkölcsi értelemben, az a realitás, hogy ma az erdélyi magyarság legerősebb képviselete, és a magyar kormány megpróbál, amennyire lehet, együttműködni az RMDSZ-szel.

Hogyan tovább?

A kongresszus határozatot fogadott el a Magyar Polgári Párt önállóságának sérthetetlenségéről, egy másikat a parlamenti választások tárgyában, illetve az elnök és az alelnökök megválasztásáról. Az országos tanács meghatározta a választásokon való részvétel szabályzatát, a döntés kötelező mindenki számára. Ezért hoznák létre a Magyarok Szövetségét, a „nemzeti válogatottat”, a parlamenti választások szempontjából, „mindenek fölötti prioritásként”. Ha ez nem sikerül, második lépésként elképzelhetőnek tartják a Néppárttal való együttműködést, de az önkormányzati választások eredményeiből kiindulva, a válogatottat is úgy képzelik el, hogy „8 játékos jut az RMDSZ-nek az első pontban megfogalmazottak szerint, és kettőt-hármat a jobboldal adna”. A Néppárttal való együttműködést Szász Jenő úgy képzeli el, hogy „mivel nekünk van hét polgármesterünk, míg az EMNP-nek kettő, amíg nekünk van 274 helyi tanácsosunk és a Néppártnak csak 220, addig az együttműködésnek egy feltétele van: ha a Néppárt emberei az MPP színeiben indulnak. Kiemelten a 6-3-as alternatív küszöb esetében, testvériesen, paritásos alapon kell eldönteni a hatot 3-3, és a három szenátori helynél egyet adnak konkrétan ők, egyet mi, s a harmadik helyre az MPP nevesít nem féltétlenül pártpolitikust. Amennyiben ezt visszautasítják, akkor a Magyar Polgári Pártnak meg kell gondolnia, hogy esetleg a Néppárttal valamiféle egyezség alapján közösen elfogadva csak függetleneket támogatunk, és a körzeteket elosztjuk paritásos alapon, avagy az MPP-nek meg kell fontolnia az önálló indulás módozatait”, jelentette ki Szász Jenő.