A bírósági végrehajtás alá nem eső javak és jövedelmek
Ahogy már szóba került a bírósági végrehajtás elindításának bemutatásakor, a végrehajtás a polgári per utolsó szakaszát képezi, amelyen belül az egyik fél (hitelező) megvalósíthatja a végrehajtható okiratba foglalt jogait a másik fél (adós) vagyonának megszorításával.
Mindenekelőtt pontosítást szeretnénk tenni a múlt alkalommal megjelent anyag tartalmával kapcsolatosan, éspedig: a polgári perrel járó költségek alóli teljes mentesítés 300 lej alatti jövedelmet feltételez és nem 500 lejt.
Ahogy már szóba került a bírósági végrehajtás elindításának bemutatásakor, a végrehajtás a polgári per utolsó szakaszát képezi, amelyen belül az egyik fél (hitelező) megvalósíthatja a végrehajtható okiratba foglalt jogait a másik fél (adós) vagyonának megszorításával.
A polgári törvénykönyv előírásai értelmében a végrehajtás tárgyát az adós mindazon javai és jövedelme képezhetik, amelyek nem kivételek a végrehajtás alól és ugyanakkor amennyiben ezek szükségesek a hitelező jogainak megvalósításához.
A végrehajtás tárgyával kapcsolatosan fontos tudni, hogy ennek meghatározása különbözik annak függvényében, hogy a végrehajtás közvetlen vagy közvetett jellegű.
Míg a közvetlen végrehajtás tárgyát csak azok a javak képezhetik, amelyek egy bírósági határozatba vagy más végrehajtható okiratba vannak foglalva (például egy ingatlan átadása), a közvetlen végrehajtás tárgyát az adós mindazon ingó és ingatlan javai képezhetik, amelyek tulajdonában vannak és a hitelező jogainak megvalósításához szükségesek. Ez azzal magyarázható, hogy a közvetlen végrehajtás az adós javainak értékesítésével, valamint a jövedelmének letiltásával valósulhat meg.
Elvileg az adós valamennyi vagyontárgyával felel kötelezettségei teljesítéséért. Ellenben az adós védelme érdekében egyes tárgyak mentesek a végrehajtás alól.
A végrehajtás alól kivételt képező javak két fő csoportba sorolhatók: az állam köztulajdonába tartozó javak és a magánszemélyek tulajdonát képező javak.
Az alkotmány az állami, valamint a területi-közigazgatási hatóságok köztulajdonának sérthetetlenségét írja elő. Ez a szabály, a végrehajtásra nézve, a fenti csoportba sorolható javak mentesítését jelenti. Ellenben az állam, illetve a területi-közigazgatási hatóságok magántulajdonát képező javak nem a mentesülnek ey alól.
A magánszemélyekre nézve a polgári törvénykönyv nem csak a végrehajtás alól mentesített javakat szabályozza, hanem az adós jövedelmének végrehajthatóságát, valamint ennek végrehajtható hányadát is előírja.
A végrehajtás alól a következő javak képeznek kivételt:
– az adósnak és családjának személyes használatát szolgáló, valamint a háztartáshoz szükséges tárgyak;
– az adósnak és családjának szükséges élelmiszerek két hónapra (amennyiben az adós kizárólag mezőgazdasággal foglalkozik, akkor a következő termésig);
– az adósnak és családjának szükséges üzemanyag három téli hónapra, valamint más törvény által mentesített javak.
Ugyanakkor vannak olyan javak is, amelyeket csak bizonyos körülmények között lehet végrehajtani. Ilyenek az adós olyan jellegű tárgyai, melyek szakmája gyakorlásához szükségesek. Ezek a javak csakis akkor képezhetik végrehajtás tárgyát, amennyiben nincsenek más végrehajtható javak és ha ezek végrehajtása sajátos fontossággal bíró tartozások törlesztése érdekében történik (mint például eltartási díj, bér, haszonbér vagy más ilyen jellegű kötelezettségek).
Az adós jövedelmének végrehajtásával kapcsolatosan is vannak bizonyos törvényi megszorítások. Így fizetésének, nyugdíjának, valamint más rendszeres jövedelmének csak egy meghatározott részét lehet végrehajtani, annak függvényében, hogy milyen jellegű kötelezettségről van szó. A törvényi előírások által megszabott maximális hányadok a következők:
– a nettó havi jövedelmének 1/2 része az eltartási, valamint a gyerektartási díjak kifizetésére;
– a nettó havi jövedelmének 1/3 része a többi tartozási esetében.
Ugyanakkor a törvény előírja azt is, hogy azoknak az adósoknak az esetében, akiknek a jövedelme szükséges saját maga eltartása érdekében, és ez nem éri el a minimálbér szintjét, a végrehajtható hányad (a fenti számításra alapozva) csakis jövedelmének felét meghaladó összegre számítható.
Abban az esetben, amikor az adós jövedelmére több végrehajtás vonatkozik, a nettó havi jövedelméből végrehajtott összegek nem haladhatják meg összesen annak felét.
Bizonyos jövedelmekre nézve a törvény előír egy részleges tilalmat a végrehajtást illetően, mint például: az ideiglenes munkaképtelenségért kapott jutalék, a munkaszerződés felbontásáért járó jutalék, valamint a munkanélküliek által kapott pótlék. Ezek a jövedelmek csakis akkor képezhetik végrehajtás tárgyát, ha az adós kötelezettségét eltartási díj, valamint halálesetért, illetve testi sértésért járó kártérítés képezi. Ebben az esetben a végrehajtás az említett jövedelmi kategóriák felére vonatkozhat.
Még megemlítendő, hogy vannak olyan jellegű jövedelmek is, amelyek egyáltalán nem hajthatók végre, ilyenek a következők: az állami családi pótlék, a gyerekeknek járó pótlék, a beteg gyerekek ápolásáért járó pótlék, a gyereknevelési pótlék, az elhalálozáskor kapott pótlék, az állami ösztöndíjak, valamint más ilyen sajátos jellegű jövedelmek.
A törvény semmisnek nyilvánítja mindazokat a végrehajtásokat, amelyek a fenti szabályokat figyelmen kívül hagynák.
Kérdésekkel vagy hozzáfűznivalókkal forduljanak alulírotthoz a következő e-mail címen: mhistvan@gmail.com
