Bizottságok döntenek a gazdaságfejlesztési programról

Az utóbbi időben, talán nem véletlenül, ismét felerősödött a román politika nacionalista szelleme. Nem csak Klaus Iohannis államelnöknek a magyar kisebbség irányában kimutatott nyílt támadásával, hanem a gazdaságfejlesztési programok kapcsán is. Mint ismeretes, tavaly ősszel, a kormányváltást követően Románia budapesti nagykövete, Marius Lazurca a magyar–román kereskedelmi kamara találkozóján kijelentette, hogy a román kormány nem egyezett bele abba, hogy Magyarország mezőgazdasági támogatásokat osztogasson Erdélyben. 

A kijelentésre reagálva, Szijjártó Péter magyar külügyminiszter legutóbbi bukaresti látogatásakor elmondta Bogdan Aurescu román külügyminiszternek, hogy a magyar fél folytatná a programokat. Bogdan Aurescu kifejtette, hogy „a program az európai és a romániai versenyjog tiszteletben tartásával, átláthatóan és diszkriminációmentesen folyjon, és ne etnikai alapon – erről jöjjön létre írott megállapodás”.

Kozma Mónika, a gazdaságfejlesztési programokat kezelő Pro Economica Alapítvány vezetője elmondta, a pályázatokat meghirdetésük előtt elküldték az Európai Bizottság szakembereihez, akiknek nem volt kifogása ellenük, mi több, az alapítvány és a budapesti finanszírozó állami intézmény jogászai is átvizsgálták a dokumentumokat, amelyeket az alapítvány minden alkalommal elküldött a román Versenytanácsnak is. Az eredményhirdetés, a finanszírozási szerződés aláírása és az elszámolás után a bukaresti versenyhivatal részletes tájékoztatást kapott mindenről. Az említett hivataloknak mindeddig nem volt kifogásuk a lebonyolított programok ellen. Kozma Mónika hozzáfűzte, nem zárták ki a román anyanyelvű pályázókat. A stratégia 16 megyére vonatkozik, ebből kettő magyar többségű. Egy alkalommal Dédán került sor a Felső-Maros menti régiót érintő szerződések aláírására, ahol a pályázók nagy része román volt. Az is igaz, hogy a pályázati űrlapokat csak magyar nyelven lehet kitölteni, de sok román gazda pályázat-író cég vagy magyar ismerősei segítségével jelentkezett, és nyert. 

A két külügyminiszter tárgyalását követően létrejött egy román–magyar vegyes bizottság, amely már dolgozik az erdélyi gazdaságfejlesztési programról szóló kormányközi egyezmény megfogalmazásán. A román külügyminiszter feltételei között szerepel az átláthatóság, és hogy ne csak bizonyos régiók részesüljenek a támogatásban. Ettől eltekintve a programok folytatódnak. Szijjártó Péter május végén bejelentette az Országgyűlésben, hogy idén 18,5 milliárd forintot fordítanak a határon túli gazdaságfejlesztési programokra. 

Kozma Mónika szerint érthetetlen a diplomáciai huzavona, mivel a két külügyminiszter között a program működtetéséről korábban szóbeli egyezség született, másrészt európai uniós tagállamok között is vannak hasonló programok, mint például a brassói székhelyű Saxonia Alapítványé, amely németországi költségvetési forrásból kínál gazdasági pályázatokat Erdély szász és sváb vidékein élők számára. Ismert a Norvég Alap tevékenysége is, amelyre romániai önkormányzatok és civil szervezetek, cégek pályázhatnak. Ezek a Pro Economica Alapítványhoz hasonlóan kezelik a programokat, mégsem tiltakoztak a működésük ellen. Ez egyértelműen bizonyítja, hogy a román kormány a magyarországi finanszírozású programokat illetően kettős mércét alkalmaz. 

– A Pro Economica Alapítvány szempontjából, továbbra is úgy gondolom, törvényesen jártunk el, és nincs szükség írott megállapodásra, ám tiszteletben tartva a romániai politikai vezetők kérését, ameddig a két ország, Románia és Magyarország között nem jön létre a megállapodás ebben az ügyben, nem fogunk újabb programot indítani. Eddig közel 53,5 millió eurót fizettünk ki a székelyföldi de minimis mezőgazdasági program keretében, ami a romániai gazdaságot erősíti. A diplomáciai helyzet nem akadályozza a már megkezdett programok befejezését, azok a meghirdetett módon zajlanak. Remélem, az alapítvány nem esik áldozatául a belpolitikai játszmáknak, és folytathatjuk a megkezdett munkát – nyilatkozta az alapítvány vezetője a Népújságnak.