Biztos kezdet egy biztos jövőért

Segély helyett szolgáltatásokkal és lehetőségekkel lehet felzárkóztatni a hátrányos helyzetűeket

Maros megyében Marosszentgyörgyön, Hargita megyében öt településen indított útjára a Gyulafehérvári Caritas egy nagyszabású projektet, amelynek keretében szakemberek fejlesztő tevékenységeket biztosítanak a 0-6 év közötti, vidéken élő, hátrányos helyzetű gyerekeknek, hogy majd iskolásként ne induljanak hátránnyal a kortársaikhoz képest. Ugyanakkor közösségi asszisztensek követik majd terhesség alatt a nők állapotának alakulását, és segítenek nekik felkészülni a gyereknevelésre. A Caritas szakemberei, valamint a partner önkormányzatok képviselői kedden sajtótájékoztatón ismertették a Norvég Alapból finanszírozott Biztos kezdet egy biztos jövőért – Integrált szociális ellátás kisgyermekes családok számára elnevezésű projektet.

Ludescher László, a Gyulafehérvári Caritas ágazati igazgatója rámutatott: az Országos Statisztikai Intézet adatai szerint Románia lakossága egyre csökken, jelenleg több mint 19 millió, 2050-re viszont ez a szám 16,3 millióra, majd 2080-ra 15 millió alá fok csökkenni. Egyértelműen látszik, hogy egyre kevesebb gyerek születik, ugyanakkor a megszületett gyerekeknek a fele szegénységben él, és minden négy gyerekből egy szélsőséges körülmények között, nyomorban nevelkedik. Négyszázezer gyerek nem vesz részt az oktatásban – ismertette a romániai valóságot tükröző adatokat a Caritas ágazati igazgatója. Mint mondta, vidéken a legnagyobb a gond ezen a téren, elsősorban ott van szükség segítségre, ezért is céloz meg a nagyszabású projektjük hat vidéki települést és az ott élő, nehéz helyzetű családokat, gyerekeket.

Mint mondta, a Caritas harmincegy éves fennállása alatt mindig is azt vallotta, hogy szükséges az emberekbe befektetni, a jövő generációját képezni. Az első hét év a gyerek életében meghatározó a későbbi boldogulására nézve, korai fejlesztésben jártas szakemberek számtalanszor hangsúlyozzák, hogy ha a gyerek nem fejlődik megfelelőképpen, kimaradnak egyes fejlődési szakaszok, például egyévesen nem tanul meg kúszni, mászni, akkor később mozgáskoordinációs problémák jelenhetnek meg, illetve nehézségek adódhatnak az írással, olvasással, nem tudnak felzárkózni, és kimaradnak az iskolából. A három évtizedes tapasztalat alapján a legtöbb esetben a hátrányos helyzetű közösségekben élő szülőket tanítani kell, figyelmeztetni arra, hogy a gyerek éppen milyen aktuális fejlődési szakaszban van, ugyanis ha ezek a stádiumok kimaradnak, egész életében érezheti majd ennek a hátrányát. Továbbá ez idő alatt azt is megtapasztalták a szervezet munkatársai, hogy elsősorban vidéken van szükség a segítő szolgáltatásokra. Éppen ezért a projekt 6 vidéki települést érint, Maros megyében Marosszentgyörgyöt, Hargita megyében pedig Gyergyóalfalu, Gyergyóremete, Korond, Oroszhegy és Zetelaka községeket.

A projekt részleteit Kerezsi Hajnalka, a projekt menedzsere ismertette, mint mondta, a pályázat elsősorban a korai nevelésről és fejlesztésről szól, a 0-6 év közötti gyerekeket célozzák meg, szeretnének segítséget nyújtani a családoknak abban, hogy a gyerekeiknek már egészen pici koruktól részük legyen a megfelelő fejlesztésben, hogy amikor majd iskolába kerülnek, ne lemaradással induljanak. 

– Ezekben a közösségekben, ahol mi dolgozunk, nincs, aki odafigyeljen arra, hogy a gyereknek mikor, miben kellene fejlődni, ösztönszerűen nevelik a gyerekeiket, és mindenképpen szakemberek segítségére van szükség ahhoz, hogy ezek a gyerekek majd úgy tudjanak óvodába, iskolába menni, hogy ne legyenek lemaradva a társaikhoz képest. A nehéz helyzetben élő családok otthonaiban sok esetben az alapvető feltételek sem adottak, például nincsen padló, ahol a gyerek megtanulhatna mászni, fejlődhetne az egyensúlyérzéke – vázolta fel a segítség szükségességét alátámasztó körülményeket a projektmenedzser.

Jól felszerelt központok mind a hat településen

Mint mondta, két erős összetevője van a programnak, az egyik a „Biztos kezdet” házak, azaz nappali foglalkoztató központok fognak működni a hat településen, ahol korcsoportokra osztva, célzott fejlesztés zajlik majd szakemberek segítségével. A projekt részeként ezeket a központokat fel tudják szerelni olyan eszköztárral, ami segíti a szakemberek munkáját, az egyensúlyozó hintáktól a bordásfalig, és az összerakós, színes játékos fejlesztő eszközökig.

A másik pedig a közösségi asszisztensek jelenléte ezekben a közösségekben, akiknek nagyon fontos szerepük lesz abban, hogy már a várandós időszakban követni tudják a kismamák állapotát, felkészítsék őket a szülésre, illetve az utána, a kisbaba érkezése után felmerülő helyzetekre.

A projekt szeptember elején indult, a futamideje 24 hónap, ez idő alatt várhatóan kétszáznegyven gyerekkel és családjukkal fognak foglalkozni, községenként mintegy hetven haszonélvezővel számolnak, azonban ez a szám rugalmas, ugyanis előfordul, hogy egyik községben kevesebb, a másikban pedig több nehéz sorsú család szorul segítségre – tette hozzá Kerezsi Hajnalka. A projekt összköltségvetése 809 ezer euró, a vissza nem térítendő támogatás 728 ezer euró, amiből 619.355 eurót a Norvég Alapból fedeznek, a fennmaradó 109 ezer eurót pedig a román állam állja. A felmerülő önrész a Caritas hozzájárulása.

Nem anyagiakkal, hanem szolgáltatásokkal lehet hatékonyan segíteni

Gyergyóremete polgármestere, Laczkó Albert Elemér elmondta: a községben magyarországi mintára működik egy védőnői szolgálat, ezt egészítené ki a szóban forgó projekt, amiben nagy lehetőséget látnak, ugyanis tapasztalják, hogy a hátrányos helyzetű közösségekből származó gyerekek esetében egy idő után behozhatatlanná válnak a lemaradások az iskolai teljesítmény terén, negyedik osztály után már nagyon nehezen tudnak lépést tartani a többiekkel.

Sófalvi Szabolcs, Marosszentgyörgy polgármestere rámutatott: az infrastrukturális beruházások mellett fontosnak tartják odafigyelni a szociális problémákra is, ugyanis hiába aszfaltozzák le az összes utcát, vezetik be mindenhová az ivóvizet, és építenek ki szennyvízhálózatot, ha az embereknek nincs miből megélniük. Marosszentgyörgyön nagyon nagy a kontraszt a lakosság összetételének a tekintetében, egyre épülnek a luxuslakónegyedek, azonban nagyon sok család él mélyszegénységben, sok gyerek kimarad az iskolából, a szülők nem találnak munkát. Mint mondta, amikor 13 évvel ezelőtt elfoglalta a polgármesteri széket, a községben több mint háromszáz család részesült szociális segélyben, azonban miután számtalanszor megfordult a nehéz sorsú közösségekben, egyértelművé vált számára, hogy a szociális segély, a tárgyi adományok nem jelentenek számukra hosszú távon segítséget. Olyan szolgáltatások, lehetőségek szükségesek, amelyek által tudásra tehetnek szert az érintettek, szakmai tanfolyamon vehetnek részt, ami hozzásegíti őket ahhoz, hogy munkahelyet találhassanak. 

Ugyanakkor rendkívül fontos, hogy már az egészen kis gyerekek olyan foglalkozásokban részesüljenek, amelyek segítenek nekik abban, hogy majd lépést tudjanak tartani a többiekkel az iskolában.

Néhány év alatt felére csökkent az iskolából kimaradó gyerekek száma

A polgármester hozzátette, évek óta együttműködnek a Caritasszal, és bár évekbe telt, már kezdenek látszani az eddigi, szintén a felzárkóztatást elősegítő szociális programok eredményei. Igen beszédes példája ennek, hogy Marosszentgyörgyön a több mint nyolcszáz diákból több mint kétszáz nem járt iskolába négy évvel ezelőtt. Az iskola utáni foglalkozásokat is magában foglaló, a Caritasszal és Divers egyesülettel közösen lebonyolított nagyszabású szociális projektnek is köszönhetően mostanra felére, száz alá csökkent azon gyerekek száma, akik kimaradnak az iskolából. Ugyanakkor vannak gyerekek, akiknek óriási lemaradásaik voltak az írás, olvasás terén, és most, általános iskolában, a tanulmányi eredményeik alapján elismerésben részesülnek. Ezek a bizonyítékai annak, hogy a szociális projekteknek igenis van hozadéka – hangsúlyozta a községvezető.

Hozzátette, nagyon örül annak, hogy a 0-6 éves korosztályt célozza meg a szeptember elején elindult projekt, ugyanis meggyőződése, hogy ha a gyerek megkapja azt a szellemi csomagot, amire a későbbiekben szüksége lesz, akkor jó úton fog haladni. Ugyanakkor, ha már óvodáskor előtt tudatosítják a szakemberek a szülőkben, hogy mennyire fontos, hogy a gyerek oktatásban részesüljön, és látják, hogy nem hátránnyal indul a többiekhez képest, nyugodtabban engedik iskolába, ugyanis sok szülőt visszatart az, hogy csemetéje nem tud úgy felöltözni, úgy tanulni, úgy viselkedni, mint a többiek, ezért inkább nem küldik iskolába.