Biztosítási kálváriák

A külföldön bejegyzett járművek elszaporodásával arányosan nőtt

a külföldi autók által az országban és a megyében okozott kár is. Egyre több bolgár, lengyel, litván stb. rendszámú gépkocsival közlekednek az országban olyanok, akik számára ez anyagi előnnyel jár. Baleset alkalmával megtörténhet, hogy a károsult nem tudja, mi a teendő, hová fordulhat olyan esetben, amikor külföldi rendszámú gépkocsival ütközik, vagy külföldön bejegyzett jármű rongál meg családi házat, kerítést stb. Az ilyen jellegű események utáni teendőkről Kopacz Gábor biztosítási és kárrendezési tanácsadót kérdeztük. 

– Hol kell bejelenteni a kárt, ha egy külföldön biztosított jármű okozott karambolt?

– Mivel minden külföldi biztosítónak kell legyen egy romániai képviselete, az illető romániai képviseletnél kell bejelenteni a kárt, az a közvetítő, a kártérítés lebonyolítását tőle kell várni. Interneten meg lehet keresni, hogy melyik biztosítónak hol van a képviselete. A külföldi biztosítók romániai képviseletének (Corespondenţii Carte Verde) 16 engedélyezett kirendeltsége van az országban. Amennyiben valaki olyan külföldi biztosítónál kötött szerződést, amelyiknek nincs képviselete az országban, akkor a Biroul Asiguratorilor Auto din România, azaz a felelősségbiztosításokat kiadó cégek felügyeletéhez (BAAR) kell fordulni a secretariat@baar.ro e-mail-címen vagy telefonon. Mivel nagyon sok a baleset, rengeteg a kárbejelentés is, ezért elég nehezen lehet telefonon kapcsolatba lépni velük. 

– Milyen okiratok szükségesek? 

– E-mailen el kell küldeni a vétkes gépkocsivezetőtől kapott közmegegyezési nyomtatványt (constatare amiabilă) és a károsult adatait. Ha van az országban képviselet, a felügyeleti bizottság átküldi annak, ha pedig nincs, átveszi a kárrendezés ügyintézését. Aki az internethasználatban járatlan, az a saját biztosítójához, a kárrendezési irodához fordulhat. A bejelentés nincs időhöz kötve, a lényeg az, hogy abban a pillanatban, amikor megnyitják a dossziét, a kárfelmérő szakember a helyszínen felméri a kárt, annak érdekében, hogy azt bizonyítani lehessen. 

– Mi a helyzet abban az esetben, ha sürgősen szükség van a járműre, és a károsult saját költségén megjavíttatja? Visszaigényelhető a javítási költség a biztosítótól?

– Amikor a károsult nem várja meg a biztosítótársaság engedélyezését, és úgy kezdik el a javításokat, a számlákkal bizonyított javítási költségeket vissza lehet igényelni. Ha valaki a saját pénzén oldja meg a javítást, csak úgy igényelheti vissza a javítás költségét, ha azt megelőzően fotókat készít a sérült jármű állapotáról, a kilométeróráról, az autó összképéről, a károsult részekről, az alvázszámról stb.

– A közmegegyezési nyomtatvány külföldön bejegyzett jármű tulajdonosával is érvényesíthető?

– A közmegegyezési nyomtatvány EU-s szabvány szerint készült, amely az unió bármelyik országában ugyanazokat a pontokat tartalmazza. A sárga-kék színű közmegegyezési nyomtatvány csak olyankor érvényes, ha egy balesetben két autó vett részt. Egyik fontos kitétel, hogy a nyomtatványt mindkét fél alá kell írja, ellenkező esetben nem érvényes. A baleset bekövetkezte után kitöltik a nyomtatványt, amelybe mindkét autónak az adatait beírják, a baleset körülményeinek a vázlatát lerajzolják. A közmegegyezési nyomtatvány két biztosító közötti megegyezési papír, amelyből a leírtak alapján kiderül, hogy A vagy B autó a hibás, de meg kell jelölni a helyszínt, időpontot, a kocsi tulajdonosának, a biztosítottnak az adatait, illetve amennyiben nem a tulajdonos vezette a járművet, annak a személyi adatait, aki a baleset időpontjában az autót vezette. Amennyiben a balesetben két autónál több érintett, rendőrséghez kell fordulni, de olyan esetekben sem érvényes a közmegegyezési nyomtatvány, ha anyagi kárt okoztak: kerítés, korlát, jelzőtábla, vezeték rongálódott meg, vagy személyi sérülés történt stb. 

– Mi a teendő, ha a felek nem tudnak dűlőre jutni azt illetően, hogy kit terhel a felelősség a balesetért?

– Ha a felek nem tudnak megegyezni, 24 órán belül a rendőrségen kell jelentkezni a hibás fél megállapítása végett, ahol a rendőr mindkét járművet megvizsgálja és megállapítja, hogy melyik jármű vezetője okozta a balesetet. Ha a kárt nem jelentik be 24 órán belül, a közlekedési szabályok ellen vétenek, és 1–3 hónapig felfüggeszthetik az érintettek jogosítványát. Sok esetben a közmegegyezési papír kitöltése a legegyszerűbb, ez valójában a két biztosító közötti megegyezési nyomtatvány, a rendőrség is ezt az utat tartja a legegyszerűbbnek.

– Van-e remény kártérítésre, ha a külföldön bejegyzett vétkes autóra egyáltalán nem kötöttek biztosítást, vagy lejárt a határidő és érvénytelen?

– A károsult akkor is jogosult a kártérítésre, ha a balesetet okozó autónak nincs kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása. Abban az esetben az utca áldozatainak biztosítási szövetségéhez kell fordulni, ennek a szövetségnek az alapjához minden biztosítótársaság egy bizonyos százalékkal hozzájárul. Ebből az alapból kártérítik azokat, akiket olyan személy károsított meg, akinek nincs biztosítása. Például egy biciklis által okozott kárt is, mert a kerékpárosoknak sincs kötelező felelősségbiztosításuk. Az utca áldozatait kártérítik, de a vétkestől utólag behajtják a pénzt. Különböző bizottságok elemzik, hogy jól volt-e megállapítva a kár, mert utólag jogi úton kell behajtsák a kártérítés összegét, ugyanis nem jótékonysági alapként működik. Ha a külföldön hivatalosan bejegyzett autó nem volt biztosítva, és nem lopott rendszámokkal közlekedett, az illető ország felügyeleti bizottsága kell átvállalja a kárt. Az itteni felügyeleti bizottságnál bejelentik, annak van egy alirodája, amely felveszi a külföldivel a kapcsolatot, és a kártérítésre jogosultak ügyintézését elvégzi. A zöldkártyán minden ország képviselete fel van tüntetve. Ha egy balesetet okozó jármű külföldön nincs bejegyezve, csak jogi úton lehet kártérítést igényelni. 

– Mi az oka a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások hiányának?

– Vannak olyan esetek, amikor egy külföldről behozott jármű biztosítása lejár, megfeledkeznek róla, vagy elhanyagolják a megújítását, pedig az ideiglenes rendszámra is lehet biztosítást kötni, hiszen komolyan büntetik azokat, akik az ellenőrzésen fennakadnak. A tételes bírság – 2.000 lej és büntetőpontok – mellett a rendszámtábla eltávolítása és a forgalmi bevonása pluszköltségeket eredményez és kellemetlenséggel jár, főként annak, aki más településen kell azon a helyszínen hagyja a járművét, ahol a vizsgálaton fennakadt – legyen szó elhagyott területről, erdőszélről –, mivel elmozdítani csak platformon engedélyezett.

– Tud-e igazságot tenni a rendőr olyankor, ha mindkét fél, amennyiben elővigyázatosan vezet, elkerülhette volna a balesetet?

– Létezik részleges hibásság is, olyan esetben, amikor a balesetet valamelyik jármű elkerülhette volna, ezt 15 napon belül lehet megfellebbezni a törvényszéken, és törvényszéki végzéssel lehet megváltoztatni. Nálunk az 50–50% vétkességet alkalmazzák, főleg a kisebb koccanásoknál, amikor nem lehet bizonyítani a másik szabálytalankodását. Előzéseknél, a felezővonalak levágásánál fordulhatnak elő hasonló esetek, ilyenkor mindenik károsult a másik biztosítójához fordulhat kárigényléssel. A rendőrségnek mint intézménynek jogában áll a vétkesség megállapítása, de csak olyan esetekben, amikor nem történt személyi sérülés. Tömegkarambol esetén lehet egy-két hibás is, ami a helyszíni rendőrségi jegyzőkönyvből kiderül.

– Mennyiben befolyásolják a személyi sérülések a kártérítési folyamatot?

– Ha személyi sérülés is történt, vagy a baleset után valaki rosszul lett és tárcsázni kellett a 112-es sürgősségi hívószámot, a rendőrségnek már nincs joga elbírálni a vétkességet, csupán helyszínelést végez, összeállítja a dossziét az ügyészségnek, és majd ők bírálják el az ügyet, a hasonló folyamat nagyon meghosszabbítja az anyagi kártérítést is. Amennyiben felmerül a személyi sérülés gyanúja, a rendőrség már nem adhat ki papírt, a törvényszéki kivizsgálás pedig egy évig is elhúzódhat – tájékoztatott a szakember.