A napokban befejeződött az adatfelvétel abban a kutatásban, melynek célja a székelyföldiek lelkiállapotának, globális jóllétének felmérése. A Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi Wellbeing kutatócsoportja a budapesti ELTE Pozitív Pszichológia Tanszékével együttműködve 1100 személytől gyűjtött adatokat, 15-70 éves Maros, Kovászna és Hargita megyei lakosoktól.
Az eredmények alapján a magyarországiakkal összehasonlítva a székelyföldiek jóval elégedettebbek az életükkel. A válaszok alapján az erdélyi férfiak és nők pozitívabban tekintenek az életre, erősebb a pszichológiai ellenállóképességük, és általában jobban érzik magukat. Az eredmények szerint ugyanakkor az anyaországiak sokkal inkább képesek átélni és élvezni az életükben fellelhető apró örömöket.
Nemzetközi szinten egyre nagyobb figyelmet kap az országok és népcsoportok mentális jóllétének összehasonlítása. Az olyan mutatók, mint a Happy Planet Index vagy a Social Progress Index kidolgozása arra utal, hogy az egyes országok pénzügyi teljesítményére vagy politikai változására vonatkozó híreken túl az emberek lelkiállapotának felmérése is a polgári jóllét egyik fontos mutatója.
Magyarországon az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pozitív Pszichológia Kutatócsoportja 2016 óta minden évben elkészíti az ország boldogságtérképét, egy internetes felmérés eredményei alapján.
Krizbai Tímea, a kutatás vezetője lapunk érdeklődésére elmondta, a boldogságtérkép egy mutatója annak, hogy egy adott társadalomban az egyén mennyire elégedett minden téren. A boldogság ugyanis komplex fogalom, amibe beletartozik, hogy érzelmileg, fizikailag, szellemileg és a szociális kapcsolatok terén hogyan érzi magát az ember. Ezért a kérdőíven a pszichológiai, spirituális jóllétre, a fizikai, mentális állapotra, illetve a társas kapcsolatokra vonatkozó kérdések is szerepeltek. A felmérést készítők arra voltak kíváncsiak, hogyan érzik magukat az emberek a Székelyföldön, mennyire céltudatosak, mennyire látják virágzónak az éle-tüket. Mint mondta, vannak olyan boldogságvizsgálatok, amelyek az anyagi jólét és boldogság között vizsgálják az összefüggéseket, ők azonban nem erre összpontosítottak, elsősorban a lélektani mutatókra voltak kíváncsiak.
A kutatás Kovászna, Hargita és Maros megyében zajlott, egy online kérdőívet kellett kitölteniük az erre vállalkozóknak. 1117 személy töltötte ki, legtöbben Hargita megyéből. Krizbai Tímea rámutatott, főként felsőfokú végzettségűek vállalkoztak erre, elsősorban őket érdekli, hogy mennyire fejlett a társadalom, amelyben élnek, mi az, amin javítani kellene. Hogy valaki mennyire boldog, az nagymértékben meghatározza, hogy milyen a problémamegoldó készsége, egy boldog ember sokkal könnyebben megoldja a gondjait, sokkal optimistább, jobban oda tud figyelni bizonyos tényezőkre, például arra, hogy védje az egészségét. Valójában azért hasznosak ezek a felmérések, mert elmondanak valamit a társadalomnak a működéséről – véli a kutatásvezető.
A részeredmények alapján a tízes skálán 7,48-as a székelyföldiek boldogságindexe, és összehasonlítva a magyarországiakéval, szinte minden tekintetben jobbak az eredményeink. A kutatásvezető szerint az is kiderült, hogy nincs különbség a fiatalok és az idősek boldogságérzetét illetően, a nyugdíjaskorúak is ugyanannyira boldogok, mint a 15–24 év közöttiek. A válaszadók nagy része céltudatosan él, és úgy érzi, értelme van az életének, elégedett a társas kapcsolataival, ami igen fontos, ugyanis a társas kapcsolatok milyensége az egyik legfontosabb tényező, ami a boldogságunkat befolyásolja. Ugyanakkor az eredmények arra is rávilágítottak, hogy a vidéken élők boldogságindexe valamivel magasabb, ami talán annak tudható be, hogy az ő életükben kevésbé van jelen a stressz.
Az érdeklődők a Székelyföld Boldogságtérképe Facebook-oldalon (https://www.facebook.com/Székelyföld-Boldogságtérképe) követhetik a rövidesen megjelenő, korosztályokra és régiókra lebontott eredményeket.
Krizbai Tímea rámutatott, a Magyar Tudományos Akadémiánál pályáztak erre a kutatásra, az ELTE kutatócsoportjának öt szakembere, valamint rajta kívül a Sapientia két oktatója, Zsigmond István és Kovács Lehel, illetve Papp Tamara harmadéves közegészségügyi szakos hallgató is bekapcsolódott. A Székelyföld boldogságtérképe kutatás csupán az első lépés volt, ugyanis szeretnék az egész Erdélyre kiterjeszteni, illetve összehasonlításképpen olyan településeken is megvizsgálni a boldogságindexet, ahol a magyarság kisebbségben él.
