Bonyha

Újjászületőben a Bethlen-kastély

A falképeket is restaurálják

2020 őszén kezdődött és jelenleg is zajlik a bonyhai Bethlen-kastély restaurálása. Az 1948-as államosításnak – számos sorstársával együtt – áldozatul esett műemlék épületről, helyzetének alakulásáról többször tájékoztattuk olvasóinkat az utóbbi években, legutóbb idén februárban számoltunk be arról, hogy az újjászületés folyamata elkezdődött.

Mint ismeretes, a háromszintes kastélyt – melynek elődjét 1545-ben építtette Bethlen Farkas, és melynek leghíresebb szülötte Árva Bethlen Kata, az erdélyi reformátusok nagyasszonya volt –, a rendszerváltás után ifj. Bethlen Ádám lánya, Bethlen Fruzsina visszaigényelte, és az Erdélyi Református Egyházkerületnek adományozta. Az egyházkerület nőszövetsége ezt követően minden évben kastélynapot szervezett az épület körüli parkban. A rangos rendezvény tavaly a koronavírus-járvány miatt maradt el, idén az egyházkerület által indított restaurálási munkálatok folytán kellett lemondani róla.

Ottjártunkkor, múlt szerda délelőtt, az esős idő ellenére is javában folyt a munka a kastély körül. Ebben az időszakban kerül sor egyebek mellett a reneszánsz, illetve 17. századi falképek restaurálására. A munkálatot egy szovátai cég végzi, májusban kezdték, és októberre szeretnék befejezni – tudtuk meg Szőcs Jánostól, az említett cég illetékesétől. 

A műemlék épület közelében felállított, az építkezés részleteiről tájékoztató tábla szerint az egykori erdélyi arisztokrácia bonyhai hajlékának 2022 februárjára kellene teljesen újjászületnie.

Megújultak a községbeli tanintézetek

Három iskola van még hátra

A Kis-Küküllő menti községben a világjárvány kezdetekor sem állt le az élet, számos beruházást sikerült a tavaly tető alá hozni, most pedig az utóbbi évek két legnagyobb munkálata – a bonyhai és jövedicsi iskola teljes felújítása, valamint 6,2 km mellékutca aszfaltozása – is befejeződik.

Amint azt 2018 augusztusában hírül adtuk, a két tanintézet rendbetételére és korszerűsítésére, illetve az infrastrukturális fejlesztésre a településfejlesztési program (PNDL) keretében nyújtott be pályázatot a helyi önkormányzat. 

– A mellékutcák aszfaltozásánál az utolsó simítások és az útfestés maradt még hátra, ebben a hónapban valószínűleg átvesszük a munkálatot. A két iskola a szeptember 13-i becsengetésre készen várja a diákokat – tájékoztatott Varga Edömér alpolgármester, akitől a 2020-as, helyi forrásból fedezett megvalósításokról is értesültünk.

– Ami a községbeli tanintézeteket illeti, a tavaly fejeződött be a bonyhai óvoda külső – belső felújítása és felszerelésének modernizálása. A korszerűbb berendezéshez a Vidéki Beruházásokat Finanszírozó Ügynökségétől (AFIR) hívtunk le támogatást. Szintén 2020-ban újítottuk fel a kundi és a leppendi iskolát. Jelenleg a dányáni iskolát tesszük rendbe, és az ősszel a gógáni tanintézet felújítását is elkezdjük. A közeljövő tervei között szerepel a bonyhai elemi iskola és a jövedicsi óvoda rendbetétele is. Ha ez is meglesz, elmondhatjuk, hogy a község valamennyi tanintézete megújult – vonta meg a mérleget az alpolgármester. Varga Edömér azt is megemlítette, hogy 2019-ben kormánytámogatásból valamennyi iskolában moduláris konténer fürdőszobát alakítottak ki, a községközponti kivételével, ahol belső mosdók vannak. A helyi akciócsoporton (GAL) keresztül egy műfüves sportpálya kialakítására kapott pár éve támogatást a község, a bonyhai iskola udvarára tervezett pálya építése folyamatban van.

Jövőben a kundi kultúrotthon is sorra kerül

A múlt évben a kultúra színterein is zajlottak munkálatok. Jövedicsen tavaly fejeződött be az új kultúrotthon építése, szintén helyi forrásból, Bernádban a meglévő épületet újították fel. A bonyhai kultúrotthont még 2017-ben sikerült rendbe tenni, a dányánié most van folyamatban, az iskolában zajló munkálattal párhuzamosan. A jövő évi költségvetésből a kundi kultúrotthon felújításához fognak hozzá – tudtuk meg az alpolgármestertől. 

A 2020-as megvalósítások közé tartozik a bonyhai egészségügyi központ korszerűsítése is, ahol egy családorvos és egy belgyógyász szakorvos mellett fogorvos is rendel. 

Ami az infrastrukturális fejlesztéseket illeti, a pályázati úton kivitelezett 6,2 kilométeres aszfaltozás mellett helyi forrásból még egy kilométerre került aszfaltszőnyeg Bonyhán és Gógánban. Összesen 7,5 kilométer mellékutca van még hátra Bonyhán, Jövedicsen és Leppenden. A főutat már több éve aszfaltréteg borítja. Az ivóvíz- és szennyvízhálózat kiépítése ezzel szemben még várat magára. A községet belefoglalták a megyei mestertervbe, így ezen a téren nem tudnak önerőből előre lépni.

Varga Edömér arról is beszámolt, hogy Bonyhán, a községközponttól a falu végéig, és felfelé, Gógán irányában 6–7 kilométeren építettek járdát az út bal oldalán, jelenleg a másik oldalon cserélik a járdalapokat. 

Gógánban két hete vették át az új ravatalozót, és elkezdődött a bonyhai építése – zárta az elöljáró a községbeli munkálatok sorát.

Jelentős a medvekár

Varga Edömért a járványhelyzetről és a vadkárokról is megkérdeztük. A koronavírus-járvány nem okozott különösebb gondot a községben, a három hullám alatt egyszer sem volt kirívóan sok fertőzéses eset, és a helyi vállalkozásoknak is sikerült átvészelni a nehezebb időszakot. 

Ami a medvejárást illeti, a mezőn naponta rendszeresen észlelhető a nagyvad ,,látogatása”. A faluba még nem jött be, a napraforgó- és a kukoricatermésben azonban jelentős kárt okozott – mondta az alpolgármester, akitől azt is megtudtuk, hogy az idei gabonatermés jó átlagos vagy akár átlag fölöttinek is nevezhető. A búzát és az árpát learatták, a kukorica betakarítása következik.

Palacsintasütöde a kundi sajtműhely mellett

Ízélmények a teraszon 

A kundi sajtkülönlegességeket a megyeszékhelyi termelői vásárokban megforduló, egyedi ízélményre vágyó marosvásárhelyiek is jól ismerik. Varga István 2016 tavaszán nyitotta meg a manufaktúrát, ahol az érlelt sajtok egyre gazdagabb választéka készül – erről akkor be is számoltunk olvasóinknak –, tavaly ősszel pedig egy palacsintasütödét is létrehozott a sajtkészítő műhely mellett. Idén áprilisban a vállalkozás egy fedett terasszal bővült, ahol a sajtok mellett palacsinta, specle (sváb laska), kézműves fagylalt és kézműves sör is fogyasztható. 

– Hogyan jött a palacsintázó ötlete? – kérdeztük a sajttermelőt, aki a hét végén a food street, azaz utcai ételek fesztiválján, a marosvásárhelyi Vár sétányon kínálta eladásra az egyedi ízvilágú sajtokat.

– Szeptember 25-én lesz egy éve, hogy megnyitottam a sütödét egy utánfutóban, ami azelőtt három évig állt kihasználatlanul. A koronavírus-járvány miatt tavaly ősszel még zárva tartott a kundi gourmet vendéglő, a sajtért házhoz jövő kliensek viszont szerettek volna valahol falatozni, kávézni. Ez az igény adta az ötletet. Persze, ez nem egy nagy üzlet, de támogatja az eredeti vállalkozást, az érlelt sajtok forgalmazását, hiszen a palacsintába is a saját termékünk kerül. Természetesen másféle – nutellás, banános, lekváros – palacsintát is készítünk. A jövőben szeretném más irányban is bővíteni a kínálatot. Egyelőre kizárólag lisztalapú édességek árusítására van engedélyünk, de szeretnék húsfélék, burgerek előállítására is lehetőséget teremteni. 

– A következő lépés a fedett terasz megnyitása volt. 

– Arra számítottam, hogy sokan jönnek majd sajtkóstolóra, és így lesz hova leültetni a vendégeket. A forgalommal kapcsolatos elvárásom egyelőre nem teljesült, az országhatárok újranyitásával ugyanis a nyári szabadságok időszakában inkább külföld vonzotta az embereket. Remélem, hogy az ősszel bőven lesz kit kiszolgálnunk. A saját termékeink mellett a teraszon egy kézműves fagylaltokat készítő marosvásárhelyi cég különlegességei, valamint a megyeszékhelyen egyedüliként gyártott kézműves sör is kapható. Ezzel is a minőség iránti elkötelezettségünket szeretnénk hangsúlyozni. 

Kávés sajt az újdonság 

– A sajtokra visszatérve, mennyire sikerült az eredeti elképzelést, a minél helyibb, pontosabban a Maros megyei vásárlóréteg bevonzását megvalósítani?

– Egyelőre még mindig Bukarest az első számú piac. Ez gyakorlatilag nem okoz gondot, hiszen a futárszolgálatokkal ekkora távolságra 24 órán belül célba ér az áru. De bízom benne, hogy a továbbiakban a helyi kereslet is hangsúlyosabbá válik.

– Idén áprilisban, a marosvásárhelyi várban szervezett vásáron az új, szentábrahámi fűszerekkel ízesített, székely fűszeres nevű sajtról beszélgettünk. Született-e azóta újabb újdonság?

– A kávés sajt. Sikerült eltalálnom az arányokat, így nem domináns a kávéíz, a sajt színe pedig kellemesen barna. A klienskör nagyon jól fogadta.

– Vannak-e új tervek a vállalkozás fejlesztése, bővítése terén?

– Most a stabilizálódás időszaka jön, nagy újításokra nem készülök. A későbbiekben, ha megengedi a termés, szeretnék áttérni a hosszabb érlelésre, ami egy intenzívebb ízt ad a sajtnak – árulta el a kundi sajttermelő, aki a marosvásárhelyi utcai ételek fesztiválján medvehagymás, szenes, provence-i fűszeres, levendulás, diós sajttal, feketeleánkával és természetesen termékkínálata újdonságával, kávés sajttal várta vásárlóit.