Brüsszeli viták Moszkva megítélése körül
Sorrendben a harmincadik EU-orosz csúcstalálkozót bonyolítják le pénteken Brüsszelben, de az unió a szép kerek szám ellenére kevés kézzelfogható eredményre számít Vlagyimir Putyin orosz elnök – kőkemény biztonsági intézkedések övezte – látogatásától.
Sorrendben a harmincadik EU-orosz csúcstalálkozót bonyolítják le pénteken Brüsszelben, de az unió a szép kerek szám ellenére kevés kézzelfogható eredményre számít Vlagyimir Putyin orosz elnök – kőkemény biztonsági intézkedések övezte – látogatásától.
A diplomáciai rendezvény tegnap este vacsorával kezdődött, a plenáris tárgyalásokat ma tartják.
Herman Van Rompuy, az EU-tagországok állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács elnöke nyilatkozatban tett hitet újra amellett, hogy az EU-orosz partneri viszonyra szükség van, de uniós diplomaták elmondták: a Moszkva által hőn áhított vízumliberalizáció ügyében nem várható áttörés. A vízumkényszert az EU nem kívánja eltörölni, csupán arról lehet szó, hogy idővel megkönnyítik – gyorsabbá és olcsóbbá teszik – a többszöri beutazásra feljogosító uniós vízum beszerzését orosz állampolgárok számára, különösen, ha családtagok helyzetén kell javítani. Az erről szóló megállapodás aláírását azonban egyelőre akadályozza, hogy az oroszok a szolgálati útlevelek tekintetében is szeretnének könnyítéseket elérni.
Ahhoz, hogy megszüntessék a vízumkötelezettséget, Brüsszel nem csupán a nehezebben hamisítható, biometrikus adatokat is tartalmazó útlevelek bevezetését várná el, hanem azt is, hogy az orosz hatóságok eredményesebben lépjenek fel a szervezett bűnözéssel szemben.
Az EU-orosz gazdasági kapcsolatok fókuszában az energia áll, hiszen Oroszország jelentős gázszállítója az uniónak. Kérdéseket vet fel azonban, hogy mennyire jelent szilárd alapokat az orosz gazdaság modernizálásához az, hogy az orosz pénzügyi helyzet erősen és egyoldalúan függ az energia-nyersanyag árától, az abból származó bevételek nagyságától.
A csúcstalálkozó megtartása mindenesetre jelzi, hogy Brüsszel és Moszkva között folyamatos a párbeszéd, az együttműködés lehetőségei előtt nehéz időkben sem kívánják bezárni az ajtót. Most éppen meglehetősen nehéz idők járnak, egyfelől a jogállamiság oroszországi helyzetének egyre aggasztóbb alakulása – ez, mondhatni, középtávra is kiható tendenciának látszik –, másfelől egy súlyos nemzetközi – ám remélhetően múló – válság, a szíriai belháború miatt. Szíriáról természetesen szó lesz a mostani EU-orosz csúcson, de a kérdésben a konzultációk olyannyira gyakoriak és rendszeresek, hogy nem feltétlenül itt és most fogják megtalálni a megoldást.
Ami az oroszországi belső folyamatokat illeti, az unióban vita zajlik arról, hogyan is kezeljék Oroszországot, amikor demokráciáról, emberi jogokról van szó. Egyesek ezt úgy fogalmazzák meg, hogy az elvek vagy a reálpolitika érvényesítését kell-e előbbre helyezni.
Schöpflin György néppárti európai parlamenti képviselő úgy látja, hogy ebben a kérdésben az uniós külpolitika alakításával megbízott Catherine Ashton sem döntött még egyértelműen.
A képviselő az EU-Oroszország Központ nevű, brüsszeli székhelyű szakmai műhely keddi rendezvényén arról beszélt: ha elfelejtjük, hogy Oroszországban a kommunizmus alatt állandó függőségben levő társadalom alakult ki, akkor nem lehet megérteni az orosz fejleményeket.
„Az államtól való függőség még mindig ott van, de már nem olyan mértékben, és erre talán lehet építeni” – mondta. Hozzátette azonban: Oroszország sohase fog úgy kinézni, mint egy nyugati ország, „ha demokrácia lesz, akkor az egy orosz demokrácia lesz”.
„Ez nagyon nem tetszett az Európai Unió képviselőinek, mert ők az EU-s konszenzus kategóriáiban gondolkodnak, és nehezen fogadják el a másságot” – jegyezte meg Schöpflin György a vita után az MTI-nek nyilatkozva. A fideszes EP-képviselő szerint a civil társadalom sokat tehetne Oroszországban, például a nagyon rossz helyzetben levő környezetvédelem, illetve a demográfia ijesztő alakulása kapcsán.
