2024. july 29., Monday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A Szent Kereszt felmagasztalásának napján tartottuk templomunk búcsúünnepét. Ez a búcsú mindig emlékezteti a falu közösségét és a szomszédos falvak lakosságát a múltban szerzetesek által létrehozott és vezetett egyházközségre.


A Szent Kereszt felmagasztalásának napján tartottuk templomunk búcsúünnepét. Ez a búcsú mindig emlékezteti a falu közösségét és a szomszédos falvak lakosságát a múltban szerzetesek által létrehozott és vezetett egyházközségre. Maga a kereszt tükrözi az egyházközség megpróbáltatásait az idők folyamán. A legnehezebb időkben hosszabb-rövidebb ideig üldözött papok húzódtak meg falunkban, közöttük dr. Jakab Antal, későbbi gyulafehérvári püspök is, kinek segítsége és gyümölcsöző munkája folytán az alig száz ülőhelyes templomunk a mai nagy templommá bővült.

Alig pár hete főpásztorunk új plébánossal ajándékozott meg minket ifj. Czikó László személyében. Megérkezése előtt hallottuk, hogy jó a munkadinamizmusa és hatékony a szervezőképessége. A búcsún ennek tanújelét is adta. A rengeteg zarándok – felekezetre való tekintet nélkül – egy része már nem is fért be a templomba, de a hangszórókon keresztül aktívan bekapcsolódott a szentmisébe.

Az áhítat és mély átélés jellemezte az istentiszteletet. A nagyszámú papok élén főcelebránsként ft. Oláh Dénes főesperes, egy autóbusznyi gyergyói zarándok a Szent István-plébániáról és a csíkszentsimoni ifjúsági fúvósok Sándor Árpád vezetésével hozzájárultak az ünnepélyességhez. A nagyszámú gyónó és áldozó igazán részesülhetett a búcsús kegyelmekben. A himnuszok fúvóskísérettel egészen betöltötték a templomot és lelkünket még jobban Istenhez emelték. A főesperes szentbeszédében Krisztus tanító és megváltó szerepének folyamatos munkáját világította meg. Kihangsúlyozta azokat a pillanatokat, amelyekben már előre utalt Urunk Jézus az ő órájára, kezdve a kánai menyegzőtől a halála előtti „Atyám, kezedbe ajánlom lelkem”-ig. A prédikáció biblikus ereje és a feszültségig fokozott paradoxonjai igazán átjárták lelkünket, hisz a kereszt a mi életünk része is.

A szentmise bezárásakor a plébános köszönetét fejezte ki minden közreműködőnek, majd a napsütéses időben kis agapé következett, és egy rövid koncertet adtak a csíkszentsimoniak a főtéren, a kereszt mellett, melyben a fúvósok mindenféle műfajban zenéltek mindannyiunk örömére.

Hálát adunk a jó Istennek a felemelő ünnepért és a búcsús kegyelmekért, és kérjük, adjon erőt közreműködni vele és keresztjeinket bátran viselni.

Id. Jakab István nyugdíjas tanító, Búzásbesenyő

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató