A bűncselekmények utáni kár megtérítése
Sokszor előfordul, hogy egy bűncselekménynek nemcsak a társadalomra nézve vannak veszélyes, azaz büntetőjogi következményei, hanem anyagi vagy erkölcsi károkat is okoz a sértettnek.
Sokszor előfordul, hogy egy bűncselekménynek nemcsak a társadalomra nézve vannak veszélyes, azaz büntetőjogi következményei, hanem anyagi vagy erkölcsi károkat is okoz a sértettnek. Ilyen esetekben nemcsak a büntetőtörvényi előírásokat, hanem a polgári jellegűeket is megszegi a tettes.
Ez esetben a károsultnak lehetőségében áll polgárjogi keresetet indítani a kár megtérítése érdekében.
Ez a kereset olyan jogi eszköz, melynek a segítségével a megkárosított személy polgárjogi úton felelősségre vonhatja a vádlottat vagy azt a személyt, aki esetleg a vádlottért felel. Előfordulhat az is, hogy a vádlottat bizonyos okokból nem lehet felelősségre vonni tetteiért, ilyenkor azok térítik meg a kárt, akik a törvény szerint felelősek a vádlott tetteiért (például a szülők a kiskorú gyerekeikért, illetve a gyám a bírósági tilalom alá helyezett személyért).
A megkárosított személynek két lehetősége van az általa elszenvedett kár megtérítésére:
– polgári indítvány fogalmazása a büntetőperen belül
– polgárjogi kereset indítása a büntetőpertől függetlenül (azzal párhuzamosan vagy utólag)
A büntetőperen belül az áldozat polgári igény bejelentésével tud a polgári jellegű követelményeinek hangot adni. Ezt a bejelentést a károsított a bűnügyi nyomozás alatt mindvégig, és a büntetőper alatt, az eljárásindító irat felolvasásáig teheti meg.
Az elszenvedett károk megtérítése a polgárjogi előírások szerint történhet, a következőképpen:
– természetben, a javak visszaszolgáltatásával, a bűncselekmény elkövetése előtti helyzet visszaállításával, az iratok teljes vagy részleges megsemmisítésével stb.
– pénzbeli kártérítés fizetésével azokban az esetekben, amikor nem lehetséges a természetbeli helyreállítás
Ugyanakkor további anyagi kártérítés fizetésére kötelezhető a vádlott a károsult javára a javaktól való megfosztás idejére is (például amikor autólopásról van szó).
A büntetőperen belül a polgári és a bűnügyi keresetet egyesítik, mivel mindkettőnek ugyanaz a cselekedet az eredete: a bűncselekmény, amelyet ugyanakkor, ugyanaz a személy követett el. És ahhoz, hogy egységes határozat születhessen, a polgári és a büntetőjogi felelősségre vonás ugyanazon a peren belül folyik. Kivételes esetben a polgárjogi oldala az eljárásnak a bűnügyi pertől leválasztható.
Ahhoz, hogy a polgári keresetet ily módon lehessen indítványozni, a következő feltételeknek kell megfeleljen:
1. a bűncselekmény elkövetése nyomán anyagi vagy erkölcsi károk keletkeznek
2. a bűncselekmény és a kár között okozati összefüggés van, aminek hiányában nem lehet felelőségre vonni a tettest
3. a kár biztos, ami azt jelenti, hogy bizonyosság van annak nemcsak a létéről, hanem a felmérhetőségéről is
4. a kár ne legyen már teljes egészében megtérítve
5. létezzen kártérítés iránti szándék a károsodott részéről, ami, ahogy már említettük, a polgári igény bejelentése
Még egyszer hangsúlyozzuk, hogy a kártérítést a büntetőpertől függetlenül is kérvényezni lehet, polgári kereset útján.
Ugyanakkor erről a jogról le is lehet mondani a bűnügyi nyomozás alatt és a büntetőper alatt mindvégig, például olyankor, amikor a kár olyannyira jelentéktelen, hogy a károsított nem akarja emiatt felelősségre vonni a tettest.
Kérdésekkel vagy hozzáfűznivalókkal forduljanak alulírottakhoz a következő e-mail címen: mhistvan@gmail.com
