A büntetések napja lesz-e Oroszország napja?
Büntetések napja lesz-e június 12., Oroszország napja, amikor az ünneplők mellett a hatalommal elégedetlenek is az utcára készülnek? Az orosz parlament a nemzeti ünnepre időzítette a gyülekezési törvény jelentős szigorítását és a szabálysértési bírságok jelentős növelését.
Büntetések napja lesz-e június 12., Oroszország napja, amikor az ünneplők mellett a hatalommal elégedetlenek is az utcára készülnek? Az orosz parlament a nemzeti ünnepre időzítette a gyülekezési törvény jelentős szigorítását és a szabálysértési bírságok jelentős növelését.
A múlt héten nagy sietséggel elfogadott és hatályba léptetett törvénymódosítások szerint az utcai rendezvények szervezőire több százezer rubeles büntetést róhatnak ki a bíróságok, ha azokon bármilyen rendbontás történik. A rendbontók sem úszhatják meg a korábbi egy-két ezer rubeles bírsággal: több tízezer rubel fizetésére vagy közmunkára kötelezhetik őket.
A gazeta.ru szerkesztőségi cikke szerint azzal, hogy a hatalom az Oroszország napjára időzítette a demonstrációellenes törvényt, csak azt mutatta meg: nem tudja, milyen választ adjon a politikai rendszer válságára.
„Ha valaki csak egy percre is elrontja a kedvemet, annak én egy életre elrontom a kedvét” – idézi az elemzés a kínai régenst, Ce-hszi anyacsászárnét, aki Hszien-feng császár egyik ágyasa volt, majd 1861-1908-ig ő irányította régensként Kínát.
A Kremlt rendszeresen bíráló orosz elemző oldalon megjelent írás párhuzamot von a kínai régens és Vlagyimir Putyin között: aki elrontotta harmadik beiktatása előtt az államfő kedvét (a május 6-i ellenzéki felvonulással), az most nagy kellemetlenségekre számíthat.
Az elemzés szerint a szigorításokkal módosított gyülekezési törvény az orosz államfő személyes politikai projektje; az egyáltalán nem alulról jött kezdeményezés még a felső társadalmi-politikai körökben is ellenkezést váltott ki. A dumában az ellenzék példátlan hevességű küzdelmet vívott a törvénymódosítás ellen, az általában igen óvatos ombudsman pedig vétóra kérte az államfőt. A hatalomhoz közeli elemzők is kitérő vagy kritikus vélemény fogalmaztak meg.
A Társadalmi Vélemény nevű alapítvány felmérésében megkérdezettek 37 százaléka nem értett egyet a gyülekezési és szabálysértési törvény szigorításával. Csupán 29 százalékuk helyeselte azt, míg 39 százalékuk úgy gondolta, hogy a törvény elfogadása ellenére nőni fog a tömegeket megmozgató akciók száma.
