2024. july 3., Wednesday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Javában zajlik a tanintézmények vezető tisztségeire kiírt versenyvizsga szóbeli próbája, amely még elhúzódik néhány napig. 

Javában zajlik a tanintézmények vezető tisztségeire kiírt versenyvizsga szóbeli próbája, amely még elhúzódik néhány napig. A vizsga előtt hangoztatott kifogások – későn jelent meg a könyvészet, rövid volt a felkészülési idő, az esemény megzavarja az oktatás menetét – mind igaznak bizonyultak, a kezdeti felháborodás mégis elcsitulni látszik. A magyar sajtóban zajló parázs vita, miszerint a kisebbségi nyelven oktató tanintézmény élére csak azok jelentkezhetnek, akik konzultáltak az illető kisebbség érdekvédelmi szervezetével, és erről igazolást kaptak, utólag nézve fölösleges volt. A hangzatos kijelentések ellenére, miszerint a szabályzat biztosíthatja, hogy a magyar oktatásért kiálló bátor szakemberek kerüljenek az élre, az „opportunistákat” nem mindenütt sikerült kiszűrni. A szabályzat szövegének megalkotói ezúttal is jól kibabráltak a kisebbségiekkel, akárcsak a közoktatási törvény néhány fejezeténél. A nemzetiségek számára kedvezőnek látszó előírás alapos áttanulmányozása során kiderült, hogy valójában csak a konzultálásra és az erről szóló dokumentumra vonatkozik, de azt nem írja elő, hogy az igazolásban álló vélemény kedvező kell hogy legyen. Így hát egyes megyékben a negatív válaszról szóló igazolást is elfogadták. Ezt elkerülendő, a vezető állásra pályázó pedagógus nyelvismeretét azzal lehetett volna a legalaposabban felmérni, ha a kisebbségi jelöltek anyanyelvükön vizsgázhattak volna, de ez sajnos szóba sem került.
Ami az írásbeli tételeket illeti, negyven kérdés a jelölt intelligenciaszintjét, helyzetfelismerési és -megoldási képességét, szakszóval a „kognitív gondolkodását” mérte. Ezt helyenként eléggé primitív módon tették, ahelyett, hogy a jelölt általános műveltségéről is faggatóztak volna egy keveset. Egy igazgatónak ugyanis beszédet is kell rögtönöznie, és az intézményt méltó módon kell képviselnie különböző fórumokon. A teszt megalkotói feltételezhetően humoros epizódnak szánták a szamárnak mindig kell legyen… típusú kérdést, amire az istálló, pata, patkó, hám, szarv közül kellett választani. Ahogy azt is, hogy a cipőnek mindig kell legyen… bőre, fűzője, talpa, sámfája, sarka közül melyik a helyes. Úgy gondolom, jobb, ha elfogadjuk, hogy a vizsgázók kedélyét javító szándékkal kerültek be ezek a kérdések, nem azért, mert gyengeelméjűeknek néznék az igazgatójelölteket. A teszt utolsó húsz pontjának látszólag több köze volt az uniós virágnyelvhez, mint a romániai oktatásügy valóságához. Ráadásul néhány kifejezést rosszul fordítottak románra. A kérdésre, hogy melyek a kollegiális menedzseri modellek egyes fő korlátozó tényezői, a helyes válasz az volt, hogy az iskolán belüli kollegiális kapcsolatokat (?) nagyobb mértékben befolyásolja az igazgatók magatartása, mint a kollégák támogatása. Amit egyszerű halandóként értelmezhetünk úgy, hogy az igazgató magtartása befolyásolja az iskolai hangulatot, a kollégák közötti viszonyt, de megtörténhet, hogy egészen másra gondoltak a kérdés megalkotói. Ezért nem is kell csodálkoznunk, hogy a lehetséges hatvan pontot senki sem érte el, de szerencsére valamivel több mint a fele, 35 volt kötelező.
Egyébként látványos újdonságokra nem kell számítani, hiszen a miniszter szándékával ellentétben – derül ki a központi sajtóban megjelent írásokból – jobbára azok jelentkeztek a vizsgára, akiket felülről biztattak erre. Volt néhány merész vállalkozó, akit eltanácsoltak, és vesztett ügye volt, de olyan is, aki azért is nekigyürkőzött, és legyőzte az ellenjelöltjét. Kevés kivételtől eltekintve nagy változások megyénkben sem várhatók. Aggasztónak érezhetjük viszont, hogy közel félszáz tanintézmény élére nem jelentkezett senki.

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató