Ciprus – újra két tűz között

• 2012-07-17 14:38:46

• Kósa András

A kettéosztott földközi-tengeri sziget újabban nemcsak Görögország és Törökország között őrlődik, hanem az Európai Unió és Oroszország között is.

Sajátos európai államnak számít Aphrodité, a szépség és szerelem istenének szigete. Cipruson 1974-ben a görög katonai junta által támogatott ciprusi görög katonatisztek államcsínyt kíséreltek meg, azzal a céllal, hogy a szigetet Görögországhoz csatolják. Néhány nappal a puccs után Törökország, Bülent Ecevit miniszterelnök utasítására, 40 ezer fős török inváziós csapatot telepített a sziget északi részére. Később Görögország és Törökország fegyverszünetet kötött, Makariosz érsek-elnök pedig visszakerült pozíciójába, a genfi béketárgyalások azonban nem hoztak eredményt. 1983-ban Rauf Denktas ciprusi török elnök kikiáltotta az Észak-ciprusi Török Köztársaságot, melyet Törökország – mindeddig egyetlen államként – azonnal elismert, ugyanakkor a törökök nem ismerik el a Ciprusi Köztársaságot, azt dél-ciprusi görög ciprióták közigazgatásának nevezik. A kettéosztottság sokáig az EU-hoz való csatlakozási tárgyalásokat is gátolta, végül 2004-ben Ciprus megosztott államként – a kelet-európai blokkal és Máltával egyetemben – csatlakozott. Az északi, megszállt területek EU-tagságát a helyzet rendezéséig felfüggesztették.

A kettéosztott földközi-tengeri sziget újabban nemcsak Görögország és Törökország között őrlődik, hanem az Európai Unió és Oroszország között is. Az EU elnökségét július 1-jén átvevő Ciprus kormánya június végén – vagyis EU-elnöki tisztségének átvétele előtt – bejelentette, hogy mentőcsomagot kér Brüsszeltől. Ezzel egy időben a Fitch hitelminősítő a befektetésre nem ajánlott kategóriába süllyesztette a szigetország besorolását. Oda, ahol rajta kívül csak Görögország és Portugália van. Ugyanez a helyzet az S&P-nél, míg a Moody’s-nál ebbe a csoportba tartozik Írország is. Tulajdonképpen nem meglepő a ciprusi lépés, hiszen – Görögország, Írország, Portugália és Spanyolország után – az ötödik EU-tagállam, amely segítséget kér. Ráadásul egy nem egészen egymillió lakosú országról van szó, vagyis a kicsinek számító tagállam már nem kellene „gondot” okozzon az EU-nak Spanyolországhoz, és a még kitartó, de egyre inkább vergődő Olaszországhoz képest.

Ciprus bankrendszere minden elképzelhető méretet kihízott már, hiszen a pénzintézetek mérlege az ország GDP-jének közel 750%-át teszi ki. Ezek a bankok – természetes kötődésük okán – a görög államadósság legnagyobb vesztesei, befektetésük 80%-át veszítették el a görög államkötvények elértéktelenedésével. Ez mintegy 4,2 milliárd eurós veszteséget jelent, a probléma súlyosságának érzékelésére: az ország éves gazdasági teljesítménye ennek alig négyszerese. Vagyis Ciprus újra megszenvedi a görögökhöz való közelséget, pedig a sziget egyáltalán nem gazdálkodott pazarlóan a válság előtti időszakban. Miközben az a mítosz él, hogy csak az északi országok voltak fegyelmezettek a gazdasági növekedés idején, figyelmen kívül szoktuk hagyni, hogy Ciprus a sorozatos költségvetési többletnek köszönhetően 2008-ra a GDP 50%-a alá szorította államadósságát, s még tavaly is csak 71%-volt, ami – lássuk be – a görög 165%-hoz képest elenyésző. Erre hivatkozva Ciprus javaslatot tett arra, hogy a görög államcsődből adódó károkat osszák el az eurózóna tagállamai között azok gazdasági mérete alapján. Így Ciprusra mindössze az adósság 0,2%-a jutna. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a ciprusi bankok korábban mohón vásároltak a közeli Görögország jól fizető kötvényeiből.

A bankrendszer mostani problémáihoz jön még az egy éve felrobbant, orosz lőszereket tároló raktár, ami az éves GDP 10%-ának megfelelő összegű kárt okozott. Ebben a helyzetben egyértelmű, hogy az országnak segítségre van szüksége. A segítség két forrásból érkezhet. Az egyik a már „jól ismert” EU-s megoldás: megszorításokért cserébe mentőcsomag. Az EU egyetlen kommunista kormányfője, Dimítrisz Hrisztófiasz azonban a másik utat választotta, és – akárcsak tavaly, amikor 2,5 milliárd euró alacsony, 4,5%-os kamatozású hitelt kért és kapott – Oroszországhoz fordult. Július elején immár 5 milliárd eurót kért az oroszoktól, azonban erről még nem született döntés. Ciprus számára azért jobb ez a megoldás, mert az orosz pénzhez nem társulnak olyan jellegű költségvetési követelmények, mint az uniós mentőcsomaghoz. De természetesen az orosz segítségnek is van ára. Ciprus a térségben mint adóparadicsom jelenik meg, ahová pár tízezer orosz állampolgár is kimenekíti vagyonát. Amit biztosan tudunk: több mint tízezer orosz vállalat van bejegyezve a szigeten, amelyek kihasználják a rendkívül alacsony – mindössze 10%-os – társasági adó nyújtotta lehetőséget. Gyakran az orosz állampolgárok tőkeutaztatásának egyik célpontja Ciprus. Természetesen a Ciprus körüli tenger természeti kincseinek kiaknázásában is szívesen „segítene” Oroszország. Politikai szempontból pedig a Közel-Kelet egyik fontos bázisa lehet az orosz titkosszolgála-tok számára.

Az EU szempontja is egyértelmű, José Manuel Barroso bizottsági elnök világossá tette, hogy rossz szemmel nézi, ha a problémákkal küzdő államok nem fogadják el az európai mentőcsomag feltételeit, hanem külső segítség után néznek. Nem kizárt, hogy a mostani eset az EU szemléletén is változtat, hiszen egyre több tagállam követeli az eredményt nem hozó megszorító intézkedések lazítását és a gazdasági fellendülést támogató döntések meghozatalát.

Elindult a ki nyer most játék…