Ciprusi mentőcsomag
Az euróövezet pénzügyminiszterei által a ciprusi bankbetétesekre mért csapás sokkolta és megrémítette a politikusokat és a bankárokat, akik attól tartanak, hogy a lépés olyan precedenst teremt, amely elbizonytalanítja a befektetőket és az állampolgárokat.
Az euróövezet pénzügyminiszterei által a ciprusi bankbetétesekre mért csapás sokkolta és megrémítette a politikusokat és a bankárokat, akik attól tartanak, hogy a lépés olyan precedenst teremt, amely elbizonytalanítja a befektetőket és az állampolgárokat.
A miniszterek pénteki döntése értelmében a szigetország bankjaiban elhelyezett betétekre egyszeri különadót vetnének ki. Az adókulcs 100 ezer eurót nem meghaladó betétek esetén 6,75 százalék, e határ fölött pedig 9,9 százalék lenne. Hétfői hír szerint a ciprusi kormány – amely megrettent a hír hallatán kitört népharagtól – új javaslattal fordul az euórövezet főnökéhez. Ennek értelmében a 100 ezer eurónál kisebb értékű bankbetétek adója 3 százalék, a 100 és 500 ezer közötti összegeké 10 százalék lenne. Az 500 ezer eurót meghaladó részre 15 százalékos adókulcs vonatkozna.
A miniszterek azzal számolnak, hogy a különadó révén 5,8 milliárd euró folyhat be. Nagyjából ennyivel csökkentették a Nicosia által eredetileg kért pénzügyi mentőöv (17 milliárd euró) nagyságát, és állapodtak meg 10 milliárd euró folyósításában. Ezt azonban még jóvá kell hagyniuk az eurózónában tömörült államok parlamentjeinek.
A szigetországban, amely évtizedek óta alacsony társasági adóval és magas betéti kamatokkal vonzza a külföldi cégeket és a befektetői pénzeket, nagy felháborodás fogadta a pénteki hírt. Jianakisz Omiru parlamenti elnök megszakította londoni látogatását, és hazautazva a televízióban kijelentette: a partnerek felmondták az európai szolidaritást, és megalázták Ciprust. A törvényhozás igazságügyi bizottságának elnöke katasztrófának minősítette a döntést, egyben a bankrendszer összeomlásának veszélyére figyelmeztetett. A kommunista AKEL azt követeli, hogy a kormány bocsássa népszavazásra az ország esetleges kilépését az euróövezetből.
„Európa neokolonialista módon viselkedett” – hangoztatta Androsz Kiprianu AKEL-szóvivő.
Ciprus érseke is kemény hangot ütött meg. Va-sárnapi szentbeszédében Krizosztomosz „Európa aljasságát” ostorozta hazájával szemben, egyúttal kijelentve, hogy a bűnösöket felelősségre kell vonni. „A nép úgy érzi, hogy egyeseknek börtönben van a helyük” – mondta a főpap, ugyanakkor nyugalomra intve a hívőket.
A bankbetétek megadóztatása ugyan egy tabu megszegésével ér fel, ám az eurózóna főnöke, a holland Jeroen Dijsselbloem szerint nem lehetett másként megmenteni a ciprusi bankszektort, amelynek mérlegfő-összege nyolcszorosa a ciprusi gazdaság évi teljesítményének.
Az övezeten belül nyugodtan fogadták a pénteki bejelentést, ám azon kívül nem csekély nyugtalanság volt tapasztalható. „Megértem, ha a német, meg az észak-európai választók áldozatokat követelnek (Dél-Európától). Ám azzal a megoldással, amely gyakorlatilag kisajátítja a bankbetétek 10 százalékát, veszedelmes precedens jön létre – vélekedett Vladimír Dlouhy korábbi cseh gazdasági miniszter, aki jelenleg a Goldman Sachs bankház tanácsadója. – Ha még nagyobb lesz a baj, isten ments, még 50 százalékos adót is kivethetnek.”
