Clinton minimálbér-emelést, szigorúbb pénzügyi felügyeletet ígért
A bérből és fizetésből élők helyzetének javítását és a minimálbér emelését, valamint a pénzügyi szektor feletti állami felügyelet szigorítását ígérte Hillary Clinton amerikai elnökjelölt-aspiráns hétfői gazdasági programbeszédében.
A bérből és fizetésből élők helyzetének javítását és a minimálbér emelését, valamint a pénzügyi szektor feletti állami felügyelet szigorítását ígérte Hillary Clinton amerikai elnökjelölt-aspiráns hétfői gazdasági programbeszédében.
A 2016-os elnökválasztás esélyesének tartott demokrata párti politikus azt hangoztatta: az Egyesült Államok gazdasága csak akkor képes maradéktalanul kiaknázni teljesítőképességét, ha a középosztálybeliek jövedelme folyamatosan, a vezetői bérekkel és a vállalati nyereségekkel párhuzamosan nő. Kiemelte: míg a cégek profitjai rekordokat ostromolnak, a „keményen dolgozó amerikaiak” fizetésének reálértéke alig változott az utóbbi években.
Ezen változtatva olyan gazdasági rendszert kell kialakítani, amelyben a növekedés és a méltányosság egyaránt érvényesül, mert „a kettő nem megy egymás nélkül” – mondta a volt külügyminiszter. Clinton elsősorban a vállalati profitok megosztását sürgette, és azt ígérte, hogy – megválasztása esetén – adókedvezményekkel fogja jutalmazni azokat a cégeket, amelyek nagyobb szeletet juttatnak nyereségükből munkavállalóiknak.
Egyúttal azt hangsúlyozta: szigorúbb felügyelet és szabályozás alá kell vonni az amerikai pénzügyi szektort, és keményebben fel kell lépni a Wall Streeten folyó pénzügyi visszaélésekkel szemben. Külön kiemelte az árnyékbankrendszer burjánzása jelentette kockázatokat, és egyebek mellett a fedezeti alapok ellenőrzésének szigorítását sürgette.
Elemzők szerint Clinton hétfőn – amerikai politikai mércével – balközép gazdasági programot hirdetett, amelyben republikánus kihívóitól balra, ugyanakkor saját pártjának balszárnyától, elsősorban a fő pártbéli riválisának tartott, magát szocialistának nevező Bernie Sanders vermonti szenátortól pedig középre pozicionálta magát.
Clinton egyfelől több republikánus jelöltaspiránst név szerint bírált beszédében, azzal vádolva őket, hogy kizárólag a nagyvállalatok támogatására összpontosítanak, és eközben csorbítják a munkavállalók jogait és ezen keresztül az „átlag amerikaiak” megélhetését. Ezzel szemben az amerikai baloldal slágertémáit, a pénzügyi szektor megregulázását és a jövedelmi egyenlőtlenségek – mérsékelt állami beavatkozáson keresztül való – csökkentését hangoztatta, azonban közel sem ment olyan messzire, mint a gazdag magánszemélyekre és nagyvállalatokra súlyos plusz adóterhek kiveté-sét szorgalmazó Sanders, és „szocialista” kihívójával ellentétben nem elsősorban az újraelosztásra, hanem a növekedésre összpontosított.
A New York-i The New School egyetemen tartott beszédében Hillary Clinton sokat emlegette férje, Bill Clinton korábbi, valamint Barack Obama jelenlegi demokrata párti elnök munkahelyteremtésben elért eredményeit, és kiállt Obama több elképzelésének folytatása mellett is. Azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államokat „zöldenergia-szuper-hatalommá” kell tenni, továbbá le kell bontani a nők előtt tornyosuló munkaerő-piaci korlátokat.
Mindazonáltal a tágabb elképzelések vázolásán túl Hillary Clinton nem bocsátkozott mélyebb részletekbe hétfői beszédében, amely az első nagyobb lélegzetvételű nyilatkozata volt gazdasági elképzeléseiről. Az elnökjelölt-aspiráns kampánya tájékoztatása szerint a következő hetekben további beszédekben fogja kibontani programja részleteit.
