A családi tanács – az új Polgári törvénykönyv által bevezetett intézmény
A családi tanács az október 1-jén hatályba lépő új Polgári törvénykönyv által bevezetett intézmény, felügyeleti szerepet tölt be a gyámnak a kiskorú személyét és javait illető jogai és kötelességei betartása tekintetében.
A családi tanács az október 1-jén hatályba lépő új Polgári törvénykönyv által bevezetett intézmény, felügyeleti szerepet tölt be a gyámnak a kiskorú személyét és javait illető jogai és kötelességei betartása tekintetében.
A családi tanács hatáskörét a Polgári törvénykönyv 124-132. cikkelye határozza meg.
Az új Polgári törvénykönyvben szereplő családi tanács összetételében, szerepében és létrehozásának körülményeiben is teljesen különbözik a 2003/217. sz. törvényben ugyanazon név alatt említett intézménytől, mely a családon belüli erőszak megelőzését szolgálja és meghatározása szerint „jogi személyiség és vagyoni cél nélküli társulás, melyet a felelősségük teljes tudatában lévő családtagok hoznak létre”, szerepe pedig a családtagok közötti közvetítés és konfliktushelyzetek megelőzése.
Konzultatív szerv
A családi tanácsra vonatkozó törvényszövegből kiderül, hogy ez konzultatív szerv (jogi személyiség nélkül), melyet a gyámhatóság hoz létre felügyeleti szerepkörrel a gyámnak a kiskorú személyét és javait illető jogai és kötelezettségei teljesítése tekintetében. A gyámügyi bíróságok létrehozásáig ezek feladatkörét a bíróságok látják el.
Rokonok, hozzátartozók lehetnek a családi tanács tagjai, szem előtt tartva a kiskorúnak a családdal fenntartott személyes kapcsolatait. Rokonok vagy hozzátartozók hiányában más személyeket is ki lehet nevezni, akik baráti kapcsolatban álltak a kiskorú szüleivel, vagy akik törődnek a kiskorú helyzetével. Férj és feleség nem lehet egyazon családi tanács tagja.
Nem lehetnek tagjai a családi tanácsnak: a gyám, a kiskorú, a bírósági vagy gondnokság alá helyezett személy; a szülői jogok gyakorlásától eltiltott, illetve gyámságra alkalmatlannak nyilvánított személy; bizonyos polgári jogok gyakorlásától a törvény vagy bírósági ítélet által eltiltott személy, illetve akit valamely bíróság rossz magaviseletűnek nyilvánított; aki gyámságot gyakorolt, de a törvénykönyv 158. cikkelye értelmében ettől eltiltották; aki fizetésképtelenség állapotában van; aki a kiskorúval ellentétes érdekek miatt nem lehetne annak gyámja; akit hiteles okirat által vagy végrendeletileg nevezett meg a szülő, aki halála pillanatában egyedüliként gyakorolta a szülői felügyeletet.
Elutasíthatja a családi tanácsban való részvételt az, aki betegsége, fogyatékossága, tevékenységének jellege, lakóhelyének a kiskorú javaitól való távolsága vagy más megalapozott oknál fogva nem tudná teljesíteni ezt a feladatot.
A családi tanács akkor jön létre, amikor a kiskorú gyámságra szorul. A kiskorú akkor szorul gyámságra, amikor mindkét szülője elhunyt, ismeretlen, elvesztette szülői minőségének gyakorlási jogát vagy büntetőeljárás során megtiltották szülői jogainak gyakorlását, bírósági tilalom alatt áll, eltűnt vagy bíróságilag halottnak nyilvánított, valamint abban az esetben, ha az örökbefogadás megszűnésekor a bíróság úgy dönt, a kiskorú érdeke a gyámság alá helyezés.
Abban az esetben, ha a kiskorút a szülők felügyelik, kihelyezésben van, vagy esetenként más, a törvény által előírt, különleges védelem alatt áll, nem jön létre családi tanács.
Csak kérésre
A családi tanácsot csak az érdekelt személyek kérésére hozhatja létre a gyámügyi bíróság. A családi tanács tagságának feltételeit teljesítő személyeket a kiskorú lakására hívja össze a gyámügyi bíróság hivatalból vagy a kiskorú kérésére, ha az már betöltötte 14. életévét, illetve a kijelölt gyám vagy bármely más, a kiskorú helyzetét ismerő személyek értesítése nyomán.
A gyámügyi bíróság hozza létre a háromtagú családi tanácsot az erre hivatott személyekből, szem előtt tartva a tagok közötti rokonsági fokot és a kiskorú családjával fenntartott személyes kapcsolatokat. A családi tanács tagjait azok beleegyezésével nevezik ki.
A 10. életévét betöltött kiskorút meghallgatják, a családi tanács három tagja mellé a gyámügyi bíróság két póttagot is kinevez.
A legidősebb tag a családi tanács elnöke, és szerepe felügyeleti jellegű a gyámnak a kiskorú személyét és javait illető jogai és kötelezettségei gyakorlása tekintetében, ennek megfelelően: tanácsadói véleményt ad a gyám vagy a gyámügyi bíróság kérésére, és döntést hoz a törvény által előírt esetekben. A tanácsadói véleményt és a döntést a családi tanács tagjainak többségi szavazata érvényesíti. A döntéshozatalkor a 10. életévét betöltött kiskorút meghallgatják. A családi tanács döntéseit meg kell indokolni és külön a célra nyitott jegyzőkönyvben rögzíteni, melyet a tanácsnak a gyámügyi bíróság által erre kijelölt tagja vezet. A gyám által a tanácsadói vélemény hiányában aláírt iratok érvényteleníthetők. A vélemény be nem tartásával létrejött irat megkötéséért csak a gyám vonható felelősségre.
Amennyiben nem jön létre családi tanács, annak feladatkörét a gyámügyi bíróság látja el.
