Csalódott vagyok!
Igen, egyrészt nagyon csalódott vagyok, hogy polgármesterünk alulmaradt az idei választásokon. Másrészt nem vagyok az, mert városunkban lépten-nyomon az ő meg csapata kezdeményezéseibe, megvalósításaiba botlunk.
Igen, egyrészt nagyon csalódott vagyok, hogy polgármesterünk alulmaradt az idei választásokon. Másrészt nem vagyok az, mert városunkban lépten-nyomon az ő meg csapata kezdeményezéseibe, megvalósításaiba botlunk. Még a legnagyobb rosszindulattal rendelkezők se tagadhatják le, mennyit változott, szépült városunk az ő mandátuma alatt. Sajnos a sors, vagy inkább a választók java része úgy döntött, hogy Szászrégenben változásra van szükség, személy szerint nem tudom elképzelni se, miért, mit róttak fel Nagy András volt polgármesterünknek. A szerencse forgandó, a politika még jobban, nem mindig az nyer, aki megérdemelné, talán a politikában nem szabad szerénynek lenni, legalábbis szűkebb tájainkon nem, minél nagyobb a tamtam, a kiragasztott képek vagy, hogy az etikátlan dolgokról ne is beszéljek, annál nagyobb a ,,siker”!
Elég volt politikai ellenfeleinek kijátszani nem tudom hányadszorra, még huszon egynéhány évvel is a forradalom után a magyar kártyát. Hatott, sőt, román honfitársaink sokkal de sokkal többen mentek el szavazni, szövetségeket is kötöttek, és ennek meg is lett az eredménye. (Az igazság az, hogy ez a magyarellenesség, ez a hangulat az egész országban észlelhető volt). Véget vetettek az úgynevezett „magyar uralomnak”. Persze, ennek előzményei is vannak. A demokrata-liberális kormány nagyon rossz időpontban bukott meg, az új Ponta-kormány már beiktatása után magyarellenes politikába kezdett, ott tett keresztbe nekünk és az RMDSZ-es politikusainknak, ahol csak tehette. S ezt az irányt folytatta Ciprian Dobre is, Lokodi Edit-Emőke fő vetélytársa. Sőt, a két magyar párt is besegített a sikertelenségbe, Kövér László látogatása, a Nyirő-ügy, melyek mind-mind ellenünk szították a román szavazókat. Nagy András polgármestersége idején valóban itthon éreztük magunkat Szászrégenben mi, magyarok is, valahogy a városban is mintha más hangulat uralkodott volna, mosolygósabbak voltak az emberek. Lehet, csak én képzeltem így el, lehet, azt gondoltam, ha én jól érzem magam, más is. Szeretném azért a Népújság hasábjain is megköszönni a szászrégeni magyarok és nem magyarok nevében, akik most is rá szavaztak, Nagy András leköszönő polgármesternek mindazt a megvalósítást, amit városunkban észlelhettünk, mindazt a sok kezdeményezést, városszépítési munkát, amit elkezdtek, de megvalósításuknak gátat vetett a mostani szavazás. Szokásához és megszokott szerénységéhez híven tudom, úgy véli, túlzok, hiszen csapatával együtt dolgozott a városért és veresége tulajdonképen egy erkölcsi győzelem, hiszen eredményeit látjuk, ezek tagadhatatlanok. Remélem szívből, hogy utóda folytatni tudja megkezdett munkáját, és mindezek mellett mi, magyarok, továbbra se leszünk másodrendű állampolgárai városunknak.
Demeter Judit ny. könyvtáros
