Megint rácáfolt az élet az elnöki mandátuma végéhez közelítő államfőre, aki szerint az ország képes végigvinni a komoly infrastrukturális beruházásokat. Az ilyen munkálatokat figyelő egyik civil szervezet szerint összesen nyolcszázmillió euró támogatást veszíthet el az ország, mert minden jel szerint képtelen időre lebonyolítani egy vasúti építkezést.
Azt már jó ideje emlegetik a szakértők, hogy a hazai vasúthálózaton a szerelvények átlagsebessége alacsonyabb, mint bő évszázaddal ezelőtt a monarchia idején volt, és ezt az átlagot nem fogja egyhamar javítani a Segesvár és Brassó közti szakaszon zajló felújítás sem. Néhány éve a legnagyobb videómegosztó internetes oldalon hatalmas nézettséget ért el egy videó, amelyen egy mezei lovas szekér megelőzte a Bécsből Bukarestbe repesztő szerelvényt. Akkoriban tervezés szintjén már belevágtak illetékesék ennek a szakasznak a felújításába, és el is nyertek több mint egymilliárd euró uniós támogatást a munkálatra. Csakhogy a pénzből 300 millió már régen elúszott, mert a közbeszerzési pályázatok eredményei körüli óvások olyannyira elhúzódtak, hogy mire 2020-ban végre sikerült szerződni, az erre adott határidőből már évekkel futottak ki.
Azóta sem halad az ügy jobban. Mert mint szép hazánkban ez menetrendszerűen történni szokott, a szerződéskötés után derült ki, hogy a pályázat alapját képező műszaki terv minősége olyan, hogy a kukának sértés, ha beledobják. Ezzel együtt abban az időben a kormány felvállalta, hogy 2024 decemberéig befejezik a teljes felújítást. Ebből a határidőből még több mint egy év van hátra, csakhogy a munkának még a húsz százalékát sem végezték el. És a hazai viszonyokat ismerve kizárt, hogy határidőre meglennének. Különösen, hogy van egy nagyon komoly munkát feltételező része is a dolognak, az egyik szakaszon meg kellene építeni Erdély eddigi leghosszabb, 6,9 kilométeres vasúti alagútját, aminek köszönhetően 19 kilométerrel rövidülne le a szakasz teljes távja. Akkoriban nagy garral be is jelentették illetékesék, hogy erre speciális felszerelést fognak bevetni a kivitelezők, előlegként meg is kaptak egy kalap pénzt a különleges fúrókra. Tavaly nyáron kellett volna elkezdeni az alagút fúrását, de még mindig nem fogtak hozzá. A tavasszal a közlekedési miniszter már elkezdte nyilatkozatokban megszellőztetni, hogy a késlekedés miatt szerződést bonthatnak a kivitelezővel, aztán a politikai viharok közepette már nem maradt erre (sem) idő és energia. A nagyberuházásokat monitorozó civilek egy minapi bejegyzése szerint szinte biztos, hogy a munkára kapott európai alapokból újabb félmilliárd euró úszik el a késés miatt. Nem kérdés, hogy nemcsak a szerelvények haladási sebességében, de az építkezésekben sem érjük el a monarchiás idők tempóját. Ahhoz is sok idő kell, hogy kiderüljön, egyáltalán végig tudják-e vinni ezt a munkát, vagy majd a száguldó gyalogosok is integetni fognak valamikor előzés közben a vonatok utasainak e tájakon.
