Csíksomlyói búcsú

A hét végén zsúfolásig megtelt Csíksomlyó mellett a Kis-Somlyó és Nagy-Somlyó közötti nyereg, ahova az idei pünkösdi búcsúra több százezer zarándok érkezett szerte a nagyvilágból.

A hét végén zsúfolásig megtelt Csíksomlyó mellett a Kis-Somlyó és Nagy-Somlyó közötti nyereg, ahova az idei pünkösdi búcsúra több százezer zarándok érkezett szerte a nagyvilágból: az Egyesült Államokból, Argentínából is jött küldöttség, s nem volt olyan erdélyi magyar katolikus egyházközség, amely ne képviseltette volna magát. Kora hajnalban a négy égtáj minden irányából indultak a keresztalják, hogy egymást köszöntve, a több száz éves egyházi zászlók alatt megérkezzenek a somlyói nyeregbe.
A 444. búcsúról nem hiányozhattak a moldvai és a gyimesi csángók. Magyarországról két különvonattal, a Székely gyorssal és a Csíksomlyói expresszel, de sokan autóbusszal, gépkocsival vagy gyalog tették meg a több száz kilométeres utat az erdélyiek szent hegyéhez.
A zarándokok „hivatalos” sorát a hagyomány szerint az alfalusiak nyitották, majd sorban felvonultak a történelmi lovagrendek, a huszárok, majd a csíkszeredai Márton Áron Líceum diákjai – közöttük a legjobb tanuló – hozta a labarumot (a nép által labóriumnak nevezett győzelmi jelképet), amelyet az egyházi és világi méltóságok követtek.
A híveket Orbán Szabolcs ferences rendi tartományfőnök köszöntötte, aki a zarándoklás kihívásairól beszélt, majd Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek szólt a résztvevőkhöz. Az erdélyi egyházfő többek között elmondta, a székelyek úgy jönnek a csíksomlyói Máriához, mint a gyerek az anyjához. Az érsek családi szeretetre, az összefogásra intette a hallgatóságot, s arra kérte a híveket, hogy e nehéz időkben is maradjanak hűek a Szent István-i örökséghez, és őrizzék meg mindenekfelett a nemzeti egységet, az együvé tartozás tudatát.
Az idén a nyeregben levő Hármasoltárnál, a „Mária által Jézushoz” mottójú búcsú szentmiséjének szónoka Spányi Antal székesfehérvári püspök volt. A főpap prédikációjában a hit mellett való kiállásra, az áldozatvállalásra és az erkölcsi megújulásra buzdította a búcsú résztvevőit. Elmondta, felelősséget kell vállalni egymásért, a nemzetért, a hitért és az egyházért. Rámutatott: az utódoknak törekedniük kell arra, hogy méltók legyenek az olyan nagy elődökhöz, mint Szent István, Szent Imre és Szent László, és akárcsak ez utóbbiaknak, a mai embereknek is szembe kell szállniuk azzal, ami tűnhet modernnek, lehet hangzatosan csábító, de végül ártalmas, és nem az épülésükre, hanem romlásukra szolgál. Hangsúlyozta annak fontosságát, hogy az emberek emeljék fel tekintetüket a világból Jézusra és Máriára, hiszen csak azok igazán boldogok, akik tudnak még felfele nézni, és tudják, hol keressék életükre, gondjaikra a megoldást. A püspök szerint a ma lehetősége, az összefogás ereje képes új irányba terelni a magyarság sorsát, és megteremteni annak lehetőségét, hogy a következő nemzedékeknek úgy adjuk át azt az örökséget, amit kaptunk, hogy ők többre jussanak. De ehhez el kell vetni az önzést és vállalni kell a felelős gondolkodással járó áldozatot. Spányi szerint a felemelkedés feltétele az erkölcsi megújulás, ennek útját kell járniuk kicsiknek és nagyoknak egyaránt.
A mise közben eleredt az eső, az égi áldás, de a hívek a zivatarban is kitartottak. Több ezren vettek részt a vasárnapi virrasztáson és éjjeli misén.