A csíksomlyói búcsú a szellemi kulturális örökség listájára kerülhet
Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára terjesztette fel a csíksomlyói búcsút.
Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára terjesztette fel a csíksomlyói búcsút.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség közleménye szerint Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter hétfőn írta alá azt a dokumentumot, amely révén az UNESCO szellemi kulturális örökség-listájára terjeszti fel a csíksomlyói búcsút. A jelöléshez szükséges iratcsomót a tárca kedden el is küldte Párizsba, az ENSZ oktatási, tudományos és kulturális szervezetének székhelyére.
„Az UNESCO világörökségéhez tartozva a csíksomlyói búcsú fokozottabb védelmet is kapna, a cím ugyanakkor méltó elismerést is jelentene a székelység több mint 500 éves hagyományának. Ezzel olyan közös székelyföldi, erdélyi, magyar értékünk kerülne fel a nyilvántartott nemzetközi értékek közé, amely méltó módon képviselne bennünket ezen a listán” – jelentette ki Kelemen Hunor.
A Kulturális és Örökségvédelmi Minisztérium fennhatósága alatt működő Országos Szellemi Örökség Bizottság 2011. szeptember 13-án szavazta meg a csíksomlyói búcsú felterjesztését. A javaslat alapját a Tánczos Vilmos néprajzkutató, egyetemi docens által összeállított dokumentáció képezte, amelyet a kutató az RMDSZ Főtitkárságának támogatásával készített el.
Csíksomlyó több évszázadon át lokális jelentőségű búcsújáróhely volt, vonzáskörzete kezdetben csak a Székelyföld katolikus részére és a moldvai csángóságra terjedt ki, de a 20. században ez a kör kiszélesedett, 1989 után magyar nemzeti kegyhellyé, sőt az európai katolicizmus egyik jelentős kegyhelyévé vált.
Az UNESCO-hoz elküldött felterjesztési dosszié egy rövid dokumentumfilmet is tartalmaz, melyben Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek is beszél a búcsúról. „Nagy jelentősége van a csíksomlyói zarándoklatnak, mert ilyenkor a világ minden részéből érkező magyarok – felekezettől függetlenül – megerősödnek keresztény hitükben és magyarságukban is. A kettő annyira összefonódik, hogy ha hivatalosan nem is, de a magyarság nemzeti Szűzanya-kegyhelye Csíksomlyó” – vélekedett a filmben megszólaló érsek.
Tánczos Vilmos szerint a magyaroknak a Mária-kultusz azért fontos, mert a néphagyomány szerint a magyarság Mária népe.
