Előkészítő osztályokba kellene terelni a törvényhozásba katapultált honatyákat és honanyákat, ahol lebutított változatban elsajátíthatnák a demokrácia játékszabályait.
Előkészítő osztályokba kellene terelni a törvényhozásba katapultált honatyákat és honanyákat, ahol lebutított változatban elsajátíthatnák a demokrácia játékszabályait. Azt például, hogy a többség nemcsak hatalom, hanem felelősség, és a jogalkotás nem pillanatnyi szerepjáték. Még akkor sem, ha manapság nem születnek kőbe vésett törvények. De vannak elvek, amelyekhez ragaszkodni kellene. Például a népszavazás esetében. A most elfogadott referendumtörvény lehetővé teszi, hogy a választópolgárok egynegyede meneszthesse a többség által megválasztott polgármestert, vagy akár az államfőt. Ezek után könnyű kitalálni, miért született ez a törvény. Részben a Băsescu fóbiájától szabadulni képtelen szocliberósok elégtételvételéért, másfelől a gyorstalpalással készülő módosított alkotmány elfogadtatásáért. Van benne ráció, de az államfőcsere nem lehet fontosabb a népakaratnál, és az alkotmány több, mint egy cizellált pártprogram. Érthető, hogy a rohamosan növekvő választói apátiára gyógyírt kellene találni. Mégsem az a megoldás, hogy a csökkenő részvételi arányhoz igazítsuk a küszöböt. Ellenkező irányba kell elindulni. Az állampolgárokat minden szinten aktívan – és nem formailag – be kell vonni a döntések előkészítésébe és meghozatalába. Véget kellene már vetni a megválasztottak arroganciájának. És aki nem teljesíti megbízatását, az legyen visszahívható. De a buktatási küszöb nem lehet alacsonyabb, mint a választási. Így működik a többségi demokrácia, ha tetszik, ha nem. Nekünk, erdélyi magyaroknak kedvezőbb lenne a konszenzusos, vagyis közmegegyezésen alapuló, harmóniára törekvő demokrácia. Amitől még nagyon távol vagyunk. Amíg a kormánykoalíció szavazógépezete nincs tekintettel mások véleményére, és kénye-kedve szerint szabja-varrja az alkotmányt, sok jóra nem számíthatunk. Az új régiós elképzelések a bürokrácia fokozását eredményezik. Ilyen körülmények közt nem sok esélye van, hogy az RMDSZ decentralizációs törvénykezdeményezése átmenjen a parlamenten. Pedig mindenki számára jobb lenne, ha a döntéshozás közelebb kerülne az adófizetőkhöz. A törvényjavaslat másfél tucat közszolgáltatást érintene. Kezdve a tanügytől és egészségügytől, el egészen mezőgazdasági és munkaügyi területig kilenc minisztériumtól kerülnének áthelyezésre hatáskörök a helyi és megyei önkormányzatokhoz. Természetesen a pénzügyi források átutalását is jelentené. És itt van a bökkenő. A központi költségvetés minden garast magához ránt, és politikai hatalmat gyakorol a visszaosztáskor. Nincs olyan uralkodó párt, amely erről lemondana.
