Csűrszeminárium új témákkal

Múlt héten tizenegyedik alkalommal szervezték meg a marosvásárhelyi Sapientia Egyetem másodéves kommunikáció szakos hallgatói nyári gyakorlatát Csíkfalva községben. Ezúttal témákban és helyszínben is változásokat tapasztalhattunk.

Tízéves hagyomány folytatása és valamelyest átalakítása – erről szólt az idei Csíkfalvi Csűrszemináriumok. Hagyományos az, hogy egy kicsit a vidékről, a Nyárádmentéről és az örökségről szól, az újítás az, hogy idén nem a Tündér Ilona vendégház csíkfalvi csűrjében, hanem jobbágyfalvi kempingjében rendezték, azaz kiragadták természetes környezetéből – mondta el a rendezvény végén dr. Vajda András, az egyetem adjunktusa.

Az idei téma az Örökség és online terek – lehetőségek és kihívások. A 2000-es évektől megindult egy szemléletváltás a falumentés, a hagyományok mentése érdekében, ekkor jelent meg az örökség fogalma. Az utóbbi években az a tendencia, hogy az örökség képzése, mentése egyre inkább az online terekben valósul meg, így végképp a kommunikációs szakemberek dolga ezt kigondolni, alkalmazni. Számos lehetőség van arra, hogy az internetet, a webes felületeket felhasználjuk erre a célra, de ez sok buktatót is rejt, mert a technológia lehetőségeit a helyi sajátosságokhoz kell alkalmazni.

 

Dokumentálás és megjelenítés

Az idei Csűrszemináriumokra olyan előadókat hívtak meg, akik az örökségvédelem valamely szakterületén dolgoznak és ezt a tudást online felületeken is megjelenítik. Oniga Erika és Barazsuly Viktória Marosvásárhely építészeti topográfiáját mutatták be, a városban található műemlék épületeket veszik számba, dokumentálják és megjelenítik az online térben. Kinda István a háromszéki népi mesterségek feltérképezését irányította, interjúkat, filmeket, listákat készített. Ezek nemcsak a múzeum archívumába kerülnek, hanem az interneten is megjelennek, és azoknak is szólnak, akik nem tudósként szeretnék megismerni ezeket és a vidéket, azaz a tudományos munka a turizmussal is összekapcsolható. A harmadik téma a vidékfejlesztés felől közelítette meg a Nyárádmentét, Balássy András a Nyárádmente turisztikai és természeti örökségének online megjelenítését mutatta be, míg munkatársai a nyárádremetei turisztikai információs központ tevékenységét és honlapját ismertették. A diákok számára az vált nyilvánvalóvá, hogy mennyi tudományterület és probléma megoldása mellett ott kell lennie a kommunikációs szakembernek. 

 

Médiatáborban tanultak

A másik újítás az volt, hogy a Csűrszemináriumok kibővült egy médiatáborral is, hogy amit a kommunikációs hallgatók az egyetemen megtanulnak, de ott nem tudnak kellően begyakorolni, azt a nyári szünetben, kissé kötetlenebb körülmények között és nem feltétlenül tanáraikkal tudják elmélyíteni. 

Az idei téma az online jelenlét, próbálták is a két rendezvény témáit átfedni s az egyes napok előadásait jól egymásra építeni. Első nap Kádár Magor tartott előadást az arculatról, a márkáról, ezt követően kis csoportos képzésekre került sor, a nap végén ki is értékelték ezeket. Érdekes előadás volt az Erdély hét csodája projekt bemutatása B. Szabó Zsolt, Kónya Melinda, Korodi László, Tamás Örs, Ungvári Zrínyi Imre közreműködésével, a kis csoportokban kreatív ötletekkel jöttek a hallgatók, élethű helyzetet alakítottak ki, amikor az egyéni ötleteket kellett eladni, de beszélgettek arról is, hogy mi lehetne a Nyárádmente hét csodája. Kupás János tulajdonos a Sóvidék televízió stábját vitte a helyszínre, előadást tartottak a médiaintézmény működtetéséről, majd kisfilmek készítésével ismertették meg a hallgatókat, akik a kis csoportokban rövidfilmeket, híreket készítettek, vagyis az egyetemen megszerzett tudásuk alapján kellett valamit létrehozniuk nagyon rövid idő alatt és behatárolt eszköztárral. Zsigmond István olyan gyakorlatokat végzett a diákokkal, ahol az adwords kampány tervezésének lépéseit vették sorba, és a Tündér Ilona vendégház számára készült egy ilyen kampány.