Azt hittük, hogy a választások után elcsitulnak a politikai csatározások, dolgozni kezd a kormány, és az ország nagyjai végre azt teszik, amire a megbízatásuk szól.
Azt hittük, hogy a választások után elcsitulnak a politikai csatározások, dolgozni kezd a kormány, és az ország nagyjai végre azt teszik, amire a megbízatásuk szól. Ehelyett azt tapasztaljuk, hogy a hatalom a korábbinál is jobban forrong, az ország nagyjai elvakultan próbálják egymást kinyírni. Nem riadnak vissza a fenyegetéstől, zsarolástól, rágalmazástól, miközben teljesen megfeledkeznek azokról, akik bársonyszékhez juttatták őket. És az sem érdekli őket, hogy kívülről milyennek látszik a romániai „demokrácia”.
Pedig nem ártana, ha megszívlelnék például a The Henry Jackson Society, a Cambridge Egyetem tanáraiból álló brit kutatóközpont ez év január 5-i jelentését. A dokumentum címe Fighting Corruption with Con Tricks: Romania’s Assault on the Rule of Law, ami nagyjából azt jelenti, hogy Románia szélhámosokkal harcol a korrupció ellen, s ahelyett hogy védené, támadja a jogállamiságot. A jelentésben egyebek mellett az áll, hogy a DNA „aktív résztvevője a politikának”, ezáltal „a politikusok befolyásolhatják a bűnügyi vizsgálatok menetét”. Ugyanakkor azt állítja, hogy „a titkosszolgálatok a DNA-val közösen aláássák az igazságszolgáltatás függetlenségét”, és ők irányítják a háttérből a korrupcióellenes nyomozásokat.
A kormány pedig semmit sem tesz ellene.
A jelentés visszaélésekről is beszámol: a letartóztatottakat megbilincselve „sétáltatják” a sajtó előtt, a gyanúsítottak rokonait megfenyegetik, hogy őket is vád alá helyezik, a gyanúsítottaknak mentelmi jogot biztosítottak, ha fontosabb személyeket is bemártanak, és a bizonyítékokat folyamatosan kiszivárogtatják a médiának.
A dokumentum szerint Romániában rendszeresen megsértik az Emberi Jogok Európai Konvencióját és az alapvető jogokra vonatkozó EU-chartát, a korrekt perhez való jogot és az ártatlanság vélelmét. A jelentés az amerikai külügy, az Európai Bizottság és más nemzetközi szervek beavatkozását kéri, mivel „Európa vezetői rendkívül naivnak bizonyultak, amikor elhitték Romániának, hogy harcol a korrupció ellen”. Bizonyítékokat sorol fel, hogy a kivizsgálásokat politikai leszámolásokra használják, az ügyészek cinkosan összejátszanak a kormánnyal, nyomást gyakorolnak a bírákra, és a perek során tapasztalható visszaélések napi gyakorlattá váltak.
Aki itt él, tudja, tényleg ez a szomorú valóság. Lesz-e itt valaha politikai béke, gazdasági fejlődés és jogbiztonság? Ezek már az „utca emberének” a kérdései. Válasz egyelőre nincs. Demokráciából azonban megint elégtelenre vizsgáztunk.
