Digitális írásbeliség a Korunk októberi számában
Mi lesz a szép nyomtatású könyvekkel, az antikváriumok és a könyvesboltok polcain való böngészéssel, a frissen nyomtatott könyvek illatával és egyáltalán a könyv testiségével, ha eltestietlenednek a hagyományos médiumok, és ezzel párhuzamosan átalakul maga a szöveg természete is?
Mi lesz a szép nyomtatású könyvekkel, az antikváriumok és a könyvesboltok polcain való böngészéssel, a frissen nyomtatott könyvek illatával és egyáltalán a könyv testiségével, ha eltestietlenednek a hagyományos médiumok, és ezzel párhuzamosan átalakul maga a szöveg természete is? Ha a digitális szöveg és a nyomtatott még hosszú ideig együtt fognak élni, mint az jelenleg kinéz, hogyan alakul majd a viszonyuk, és melyikük lesz a dominanciaharc valódi győztese? Egyáltalán hogyan befolyásolja az emberi gondolkodást az olvasás és az írás jelenlegi átalakulása? Ezekre és hasonló kérdésekre keres választ a Korunk folyóirat októberi lapszáma, amely a digitális írásbeliség vizsgálata során újragondoltatja a könyvről és az írásbeliség természetéről alkotott felfogásunkat is. A tartalomból: Ropolyi László: Digitális írásbeliségek; Kerekes Pál – Kiszl Péter: E-book krónika: fejezetek az elektronikus könyv történetéből; Szűts Zoltán: Szingularitás előtt – papír és képernyő között; Ármeán Otília: A tipográfia válasza; Sokk a könyv. Ankét a könyvpiac alakulásáról az illusztrátor grafikusok perspektívájából; Max Blecher prózája, Balázs Imre József, Fellinger Károly és Sebestyén Irén versei; Romsics Ignác tanulmánya az első világháborúról száz év távlatából. A lapszámot Szabó Réka grafikái illusztrálják.
