Díjjal tértek haza a csíkfalviak

Az Örökségünk kategóriában nyújtott legjobb teljesítményért

kapott elismerést a csíkfalvi Szőke Nyárád csapat  nemrég Hódmezővásárhelyen.

A Szent József Kertvárosi Katolikus Általános Iskola meghívására öt csíkfalvi diák utazott az anyaországi Hódmezővásárhelyre. A két tanintézmény között márciusban hivatalosították a testvériskolai kapcsolatot, ekkor kaptak meghívást a nyárádmentiek az Édes hazám, Magyarország című történelmi, földrajzi, hon- és népismereti vetélkedőre. Tulajdonképpen az egész Kárpát-medencét érintő óriási ismeretanyag birtokosai mérik össze tudásukat, a különböző táj-egységek építészeti stílusától az altalajkincseken át a mondákig és tárgyi eszközökig mindent ismernie kell a benevező csapatnak – mondta el a csíkfalviakat vezető Antal Ilka tanárnő, hozzátéve, hogy ők sem tudták, mire vállalkoznak, amikor jelentkeztek rá. A pedagógus tavaly találkozott az anyaországi iskola igazgatóhelyettesével, aki mesélt neki a vetélkedőről, és arról, hogy még nem sikerült erdélyi tanintézményt bevonni. Mivel ehhez erdélyi ismeretanyagra is szükség van, Antal Ilka, lévén történelem-földrajz szakos és a népi kultúra kedvelője, vállalta, hogy a Nyárádmentéről állít össze anyagot, amely bekerült az idei, tizedik verseny tananyagába.

A múlt héten lezajlott versenyről dicsérő szavakkal szólt a pedagógus, a magyarországiak örültek, hogy erdélyiek is részt vettek rajta. A verseny első része egy legenda, monda megrajzolása volt, ebbe a csíkfalviak nem neveztek be, de részt vettek egy feladatsor megoldását előíró második szakaszban, ahol tizenegy csapat mérkőzött meg. Nagyon érdekes és hasznos volt a verseny, nagy tárgyi tudásra volt szükség. A harmadik szakaszban egy választható történelmi személyiséget, legendát, gasztronómiai különlegességet, népművészeti elemet kellett bemutatni, ebben a csíkfalviak a csutakhúzás szokását elevenítették fel. A Közép-Nyárádmentén volt szokás, hogy a farsangi időszakban párra nem találó legényt vagy leányt kicsúfolták, a legényt csutkó elé kötötték, a lányt csutkóra ültették, így kellett húzni a tuskót, és betérni a vénlegények, vénleányok udvarára, ahol tréfás énekekkel, táncokkal biztatták őket a házasodásra. A csíkfalvi diákok (Nagy Evelin, Kerekes Dorottya, Dászkel Krisztián, Kovács Zsombor, Török Szilárd) előadásában nemcsak a történet lényegét, hanem a táncot, a számukra különlegességnek számító nyárádmenti népviseletet is megcsodálták a magyarországi diákok, a testvériskola hetedikesei pedig városnéző sétára, múzeumlátogatásra és fagyizásra hívták meg nyárádmenti társaikat, akik tartalmas, szép két nap után tértek haza, azzal a reménnyel, hogy jövőben is meghívást kapnak, a tapasztalat birtokában pedig még jobban fel tudnak készülni, és akár egy újabb erdélyi tájegységet is be tudnak vonni – mondta el a felkészítő tanárnő.