Duna-régiós miniszteri találkozó
A Duna-stratégia megvalósításában részt vevő országok közötti makroregionális szintű együttműködés megerősítése a fő célja annak a kétnapos, külügyminiszteri szintű találkozónak, amely hétfőn kezdődött Bukarestben.
A Duna-stratégia megvalósításában részt vevő országok közötti makroregionális szintű együttműködés megerősítése a fő célja annak a kétnapos, külügyminiszteri szintű találkozónak, amely hétfőn kezdődött Bukarestben.
Az osztrák–román közös szervezésű tanácskozáson a Duna-régió stratégiában részt vevő EU-tagállamok és harmadik országok miniszteri, illetve nagyköveti szinten képviseltetik magukat. Az Európai Bizottságtól Kadri Uustal, a Regionális Politikai Főigazgatóság vezetőjének tanácsadója érkezik a román fővárosba. A miniszteri szintű ülésszak első előadását Győri Enikő, a magyar külügyminisztérium EU-ügyekért felelős államtitkára tartotta mint a stratégia megvalósítását elindító Magyarország képviselője.
A konferencia célja, hogy megerősítse a makroregionális szintű együttműködést az érintett országok között a Duna-stratégia megvalósítása érdekében. A résztvevők áttekintik, hogy a stratégiához kapcsolódó egyes projektek milyen szakaszban tartanak, és megvitatják azok finanszírozásának lehetőségét. A tanácskozás célja az is, hogy felállítsanak egy olyan határokon átívelő kommunikációs hálózatot, amely még inkább láthatóvá teszi a stratégia céljait és a fiatalabb generációkat is a stratégiában való részvételre ösztönzi.
Az EU Duna-régió stratégiája (DRS) a Duna vízgyűjtő területéhez tartozó régiók és országok makroregionális fejlesztési stratégiája és akcióterve. Egyszerre irányozza elő a dunai makrorégió fenntartható fejlesztését, természeti területeinek, tájainak és kulturális értékeinek védelmét. Az Európa Tanács 2009. júniusi felkérése alapján az Európai Bizottság 2010 decemberében tett javaslatot a DRS-re, amelynek elfogadása a 2011. évi soros magyar elnökségre esett.
Megalkotásában nyolc EU-tagállam és hat EU-n kívüli ország vett részt, nevezetesen Ausztria, Bulgária, Csehország, Magyarország, Németország (Baden-Württemberg és Bajorország), Románia, Szlovákia, Szlovénia, valamint Horvátország, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Moldova és Ukrajna.
A bizottság 2010 decemberében terjesztette elő javaslatát, amely 11 cselekvési területet ölel fel a közlekedés és az energiahálózatok fenntartható fejlesztése, a környezet- és vízvédelem, a társadalmi és gazdaságfejlesztés, valamint az irányítási rendszer fejlesztése témájában.
