EB-javaslat a görög túlzottdeficit-eljárás lezárására

A Görögországgal szemben indított túlzottdeficit-eljárás lezárására tett javaslatot szerdán az Európai Bizottság.

„A görög túlzottdeficit-eljárás lezárására vonatkozó ajánlásunk a pénzügyi stabilitás és gazdasági fellendülés újabb pozitív jele az országban” – közölte Valdis Dombrovskis, a brüsszeli testület euróért és szociális párbeszédért felelős alelnöke, üdvözölve az elmúlt évek reformintézkedéseit.

Dombrovskis felszólította a görög kormányt, hogy folytassa a munkát a bizalom további erősítése érdekében, ami kulcsfontosságú ahhoz, hogy az ország visszatérjen a piaci finanszírozáshoz.

Pierre Moscovici uniós pénzügyi biztos úgy vélekedett, hogy a bejelentés rendkívül jelképes pillanat a dél-európai ország számára, minthogy a lépéssel elismerték a költségvetési hiány jelentős mérséklését. Hozzátette, a deficit szintje az eurózóna átlaga alá csökkent.

Athén készen áll rá, hogy megnyissa a növekedés, a beruházások és a foglalkoztatottság bővítésének új fejezetét – fogalmazott.

Görögország 2009 óta túlzottdeficit-eljárás alatt áll. A bizottság adatai szerint ekkor 15,1 százalék volt a költségvetés hiánya, de tavaly már pozitív mérleget, 0,7 százalékos többletet könyvelhetett el az államháztartás, amire 1995 óta nem volt példa. Ezzel Athén teljesítette az eljárás lezárásához szükséges kritériumokat.

A görögök erőfeszítéseinek eredményeként a deficit a következő években alatta fog maradni a hazai össztermék (GDP) 3 százalékát jelentő szintnek az előrejelzések szerint – közölte a bizottság.

Ha az uniós tagállamok kormányait tömörítő tanács megszavazza a javaslatot, mindössze három ország (az Egyesült Királyság, Franciaország és Spanyolország) marad majd szankciós eljárás alatt a 2011-es 24-gyel szemben.

Az Európai Bizottság előrejelzései szerint a görög gazdaság idén 2,1 százalékkal fog bővülni, a költségvetési hiány pedig 1,2 százalék körül várható, azonban az országban továbbra is rendkívül magas a munkanélküliség.

Az euróövezeti állandó mentőalap (ESM) pénteken hagyta jóvá a görög mentőcsomag következő, 8,5 milliárd eurós részletét, miután a közös valutát használó uniós tagállamok pénzügyminiszterei és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) nemrég egyezségre jutottak.

A nemzetközi hitelezők a megállapodás ellenére ugyanakkor továbbra is megosztottak a pénzügyi válságba került ország mentőprogramját illetően. Az IMF nem tartja fenntarthatónak az adósság törlesztését, és ezért annak enyhítését szorgalmazza, a német kormány azonban ennek minden formáját elutasítja.

A görög költségvetést 2010 óta nemzetközi hitelek tartják működésben. A jelenleg aktuális, sorban a harmadik mentőcsomag feltételeiben Athén 2015-ben egyezett meg a hitelezőkkel, cserébe pedig átfogó reformok végrehajtása mellett kötelezte el magát 2018-ig. (MTI)