A megbízott elnök a minap összehívta a tavalyi elnökválasztás első fordulójának törlése utáni első védelmi tanácsi ülést.
Ám a várakozások ellenére nem derített fényt a titkosszolgálatok kudarcára, amelyek nem észlelték időben az orosz beavatkozást a romániai választási folyamatba.
A Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) elemezte és jóváhagyta „az intézmények nemzetbiztonsági tevékenységének 2024-es tevékenységéről szóló jelentéseket”, anélkül hogy kifejtette volna, hogyan volt lehetséges Călin Georgescu hirtelen felemelkedése, és milyen támogatást kaphatott Oroszországtól.
Sem a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), sem a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) semmiféle magyarázattal nem szolgált arról, hogy miként kompromittálta Oroszország a romániai elnökválasztást, hanem továbbra is hallgatnak.
A Legfelsőbb Védelmi Tanács azt sem közölte, mi történt november 24-én az elnökválasztás első fordulójában, és melyek a lehetséges veszélyek a közeljövőben, bár az ülést követő sajtóközlemény szerint a „2025-ös fő célkitűzések” is elfogadásra kerültek.
A CSAT sajtóközleménye rendszerezés nélkül tette közzé a vitákat, utalva az egyre nyilvánvalóbbá váló ellentmondásokra az állam legfelsőbb szintjén, az Ukrajnának nyújtott folyamatos támogatást szorgalmazó Ilie Bolojan megbízott elnök és Marcel Ciolacu miniszterelnök között, aki inkább az amerikai kormányzat lépéseihez alkalmazkodna.
A CSAT közleménye tartalmazza azt a kötelezettségvállalást is, amelyet Ilie Bolojan az Ukrajnát támogató államok párizsi csúcstalálkozóján tett, miszerint „Románia a Fekete-tenger partján fekvő államként maximális figyelemmel követi a fegyverszünetről, annak ellenőrzéséről és a térségben a hajózás biztonságának garantálásáról szóló megbeszéléseket”.
Ugyanakkor azt is sugallja, hogy a térségben a helyzet nem biztonságos, és intézkedésekre lenne szükség az orosz–ukrán konfliktus hatásainak „hatékony kezeléséhez”.
Nemzetközi elemzők szerint a közleményből nem tűnik ki világosan, melyek azok a sürgős intézkedések, amelyeket meg kell tenni, és az sem, melyek a legnagyobb kockázatok.
Közben teljes gőzzel folyik az elnökválasztási kampány: színház, cirkusz az egész, a bohócok a reflektorfényben lévő politikusok, akik megpróbálják elhitetni velünk, hogy minden a legnagyobb rendben van. Egyesek választási érdekből teszik, mások szimpátiaszerzés céljából, netán egyszerűen ostobaságból, megint mások így akarják elvonni a közvélemény figyelmét az ország katasztrofális kormányzásáról.
Summa summarum: nem rózsás Románia helyzete a gazdasági visszaesés, az infláció és hatalmas költségvetési deficit, a reformok hiánya miatti pénzveszteség, illetve a közelünkben zajló háború tükrében sem.
