Minden választást, mind az önkormányzatit, mind a parlamentit, megelőzi a kampány. Minden jelölt és minden párt meg akarja győzni az embereket, hogy ő a legideálisabb arra a pozícióra. És ezzel nincs is semmi baj, hiszen valamilyen úton kommunikálnia kell a politikusnak a polgárokkal – legyen akár online felület vagy hagyományos média –, és el kell juttatnia az üzenetét hozzájuk. Akkor van baj, amikor egy jelölt vagy párt befolyást gyakorol bizonyos intézményekre, és így próbálja megszerezni a hatalmat vagy éppenséggel megtartani azt.
A választások után egy érdekes történetet hallottam arról, hogy egy polgárt meg akartak fosztani az állampolgári jogától, vagyis attól, hogy szavazzon: nem akarták megadni neki az ideiglenes lakcímet, annak ellenére, hogy az illető személy Marosvásárhelyen él és dolgozik. A következő esetet egy ismerősöm mesélte el.
Négy személyre szerették volna kiváltani az ideiglenes lakcímet, viszont azt a választ kapták, hogy csak abban az esetben lehet négy személyre, ha 30 napig elveszik a személyazonossági igazolványukat. Ez alatt a 30 nap alatt pedig bármikor mehetnek ellenőrzésre a lakáshoz, hogy valóban ott tartózkodnak-e. Természetesen nem vállalták, hogy 30 napig otthagyják a személyazonossági igazolványukat. Amikor megkérdezték, hogy mi történne abban az esetben, hogyha kevesebb személyről lenne szó, azt a választ kapták, hogy két személy megkaphatja a tartózkodási engedélyt. Érthető módon megfogalmazódott bennük a kérdés, hogy két személy miért kaphatja meg, és négy miért nem, hiszen a lakás megbírja mind a négy személyt, sőt mindenkinek jut egy külön szoba is. Mivel bérelt lakásról van szó, a négy bérlőt elkísérte a lakás tulajdonosa is. Számára is furcsa volt a helyzet, főleg annak tekintetében, hogy tavaly nem volt gond az igénylésnél. A szituációban az a legérdekesebb, hogy az önkormányzati választások előtt másfél nappal történt, pénteken, szeptember 25-én.
A végkifejlet az lett, hogy megcsináltatták a tartózkodási engedélyt két személyre, és aztán a későbbiekben következik a másik két személy is. Az első két személy már szombaton megkapta az üzenetet, hogy mehet a személy-azonossági igazolvány után, és vasárnap ki is vette.
A tartózkodási engedély azért volt különösen fontos az egyik személynek, mert az egészségügyben dolgozik. Az egészségügyi alkalmazottaknak pedig egyrészt fontos, hogy törvényesen legyenek bejelentve Marosvásárhelyen, másrészt pedig, a különböző egészségügyi szakmai szervezetekhez is szükséges a Maros megyei tartózkodási engedély vagy a megyébe szóló személyazonossági igazolvány. Amennyiben más megyébe szól a tartózkodás, akkor az illető kötelező módon oda kell legyen bejelentkezve, tehát nem dolgozhatna Maros megyében.
Nem kizárt, hogy így akarták meggátolni, hogy elmenjenek szavazni. Miután a rendőrségi események lezajlottak, már biztos voltam abban, hogy ennek a városnak és a rendszernek változásra van szüksége. Mindenképpen elmentem volna szavazni, de ez csak még jobban megerősített abban, mennyire fontos élnünk állampolgári jogainkkal.
