Egy igazi efendi Marosvásárhelyen

A Népújság olvasóinak a múlt évben részletesen ismertettem

Antalffy Endre neves orientalistát, véleményem szerint a Bolyaiak után Marosvásárhely második legnevezetesebb tudósát. Efendi török szó, és magyarul nagyurat jelent. Ezt a címet Antalffy Endre még abban az időben kiérdemelte, amikor Konstantinápolyban török levéltárakban és az egyetemen kutatott. Antalffy Endre számos tanulmányt írt, és előadásokat tartott a török kultúráról. Azért aktuális ez ma is, mert 100 évvel ezelőtt meglátta az iszlám világ terjedését, és még a nagy háború előtt igyekezett felhívni a közvélemény figyelmét a mohamedán világ megismerésének fontosságára. Antalffy Endre a Román Országos Levéltár marosvásárhelyi kirendeltségénél tanulmányozható hagyatékából most csak két tanulmányt ismertetek, de – véleményem szerint – érdemes az összes, az iszlám világgal foglalkozó tanulmányát újra elővenni és ismertetni.

Íme az első téma: Törökvilág Marosvásárhelyen. Antalffy Endre dr. tanár előadása. Tudósítás a Székely Napló 1912. november 3-i lapszámából:

„Szerda este zsúfolásig megtelt a székelyföldi iparmúzeum terme intelligens és előkelő közönséggel, mely nagy érdeklődéssel sereglett össze egy igen aktuális tárgyú s aktualitásán felül is kiváló érdekességű előadás meghallgatására. Dr. Antalffy Endre felsőkereskedelmi iskolai tanár az ozmán kultúra és társadalomról tartott ép oly szellemes, mint mély ismeretekre valló konferanszot s előadása iránt oly nagy érdeklődés nyilvánult, hogy a hallgatóság egyrésze be sem fért a terembe.

Az előadás ismertette Kelet és Nyugat politikai és kulturális szembehelyezkedésének történetét. Rámutatott arra, hogy Európa gazdasági terjeszkedésével szemben Kelet védekezése is mindinkább tudatossá válik és gazdasági programot ölt. A gazdasági védekezés keretében a mohamedán vallásnak is fontos szerep jut, mert sajátos szelleménél, a társadalmi és egyéni élet minden mozzanatát átfogó jogrendszernél fogva alkalmas arra, hogy faji sajátságok konzerválója legyen. Az előadás második része tárgyalta a mohamedán kultúra történeti értékeit, a vallásos iskolázás jelenlegi állapotát, a kairói »Azhár« mecsetegyetem tanrendje szerint, amely iskolának Antalffy Endre dr. hosszabb időn keresztül növendéke volt. A keleti alkohol-kérdést tárgyalva, részletesen kifejtette a bortilalom ügyét a mohamedán jogban, példákban mutatta be a vallásos jogfejtés módszerét. Ismertette az ivószokásokat, a »Bektási« dervisrendben a mohamedán bortilalommal szemben való állásfoglalását, s azokat a káros hatásokat, melyeknek eredményeképpen muszlim területeken is felüti fejét s áldozatokat követel az alkohol-veszedelme.

A mindvégig lebilincselő érdekességű és meleg közvetlenségű előadást, a GOOD-Templárok nevében, akik az előadást rendezték, dr. Erőss József köszönte meg a hallgatóság lelkes ovációján kívül. Antalffy tanárt, aki számos tanulmányi évet töltött Keleten, az a szép megtiszteltetés is érte, hogy a Társadalomtudományi Társaság előadójául hívta meg a Balkán kérdésről Budapesten tartandó ankétjára, melyen a legkiválóbb tudósok vesznek részt.”

Haladás, Marosvásárhely, I. évf. 1. sz. 1912. okt. 12-i számban, 9. old.: Alkoholkérdés nagy eszmék szolgálatában című cikkből kivonat:

„Dr. Antalffy Endre előadása. A Good Templar rend1 helyi »Törekvés 39« páholya a múlt hónap 30-án a helyi Székely Múzeum nagytermében gyűlést rendezett. A gyűlésnek nem hivatalos ügyek elintézése volt a tárgya, hanem az a gyönyörű szabad előadás, amelyben Dr. Antalffy Endre keresk. Isk. tanár a törökökről mondott el érdekesnél-érdekesebb dolgokat. Foglalkozott először is a jelenlegi balkán háború gazdasági-, politikai és egyéb okaival. Vázolta ezzel kapcsolatban Törökország helyzetét a nyugati államokkal szemben. Áttért azután a leghíresebb arab iskola: a kairói Azatove ismertetésére, élénk színekkel ecsetelte a diákéletet, a tanítás és tanulás rendszerének furcsaságait. Beleszőtte előadásába a saját ottani diákélményeit is, mi az egész előadást különösen kedvessé és közvetlené tette, nem is szólva a közlés tudományos szintvonaláról s a stylus művészi szépségeiről. Végül természetesen az antialkoholista eszme törökországi helyzetét ismertette, eddig előttünk ismeretlen adatokat szolgáltatván fel a kérdésről, mely ma már nálunk ép oly állandó vita tárgya minden társaságban, mint akár a napi politikába. A Székely Múzeum nagyterme igen szűk volt az érdeklődök befogadására, sokan kin rekedtek, akik azonban szerencsésen bejutottak, több mint egy órán keresztül áhítatos csendben hallgatták az előadást; viharos tapssal köszönvén meg Antalffy tanárnak a kivételes élvezetet. A rend nevében dr. Erőss József mondott hálás köszönetet. Munkások kevesen voltak. – A pompás előadás kéziratát sikerült megszereznünk s közlését legközelebb meg fogjuk kezdeni.”

Sajnos nem sikerült a teljes előadás szövegét megszerezni, van viszont egy másik, hasonló téma: 

„Új Törökország keletkezése2

Mélyen tisztelt hallgatóság, a török nép nemzeti kialakulása KisÁzsiában körülbelül a VII. századra esik, tehát arra a századra, melyben az iszlám is megalakult Arábiában, 699-ben a szeldzsuk szultánság 10 bejségre oszlik s ezeknek egyike Oszmán függetleníti magát. Innen az Ottomán nevezet, mely helytelen kiejtése az Oszmán névnek. Anatólia nomád türkjei a magja a török nemzetnek, amely már KisÁzsiában perzsa, örmény és görög elemekkel keveredik. Az új állam hódító hatalma s a parancsoló erővel terjeszkedő iszlám hitvallása forrasztja össze ezeket a fajilag alig összetartozó elemeket. Másfelől ilyen nevek viszik előre a törökség ügyét, mint II. Mehmet melléknevén El-Fatih, Abu-feth, ki megdönti Bizánc hatalmát. Javus Szultán Szelim, aki Ázsiában és Afrikában tesz hódításokat és Kununi (?) Szultán Szulejman, a mohácsi győző, ki Európában a legmesszebbre terjesztette a moszlim befolyást. A törökség pályájának e szakaszán csak a nyers erőt képviseli. Ázsiából hozott egyetlen szellemi öröksége a mi népies költészetünkkel nagyon egyező népies költészete, melyet a műveltebb arab és perzsa költői hatások stílusa máig sem tudott megfojtani. Minden más téren a törökség rohamosan szívja magába a vele érintkezésbe kerülő testvérei kultúráinak hatását. A szultánság eszméje a bizánci császári méltóság eszméjének a folytatása. A szultán többet nem az arabság jámbor kalifája, ki elsősorban a vallásos szabályok őre és magyarázója, hanem a megközelíthetetlen uralkodói felsőség letéteményese. A pátriárka példája szerint hivatalának vallási részét a sejkül iszlám-ra ruházza. Politikai hatalmának gyakorlója a nagyvezir, törökül szeder órán (?). Még a törökség állami címere a félhold is bizánci eredetű, amint azt… bej, a konstantinápolyi múzeum boldogult igazgatója felderítette. Hogy a történelem folyamán a török birodalom hatalma hogy indult hanyatlásnak, az többé-kevésbé iskolás könyvekből tudott dolog. Itt csak arra akarok rámutatni, hogy a Törökországra nehezedő hova-tovább súlyosabbá fejlődő európai nyomástól még a legutolsó időkig sem kapcsolódott ki a vallási gyűlölet gondolata. Törökországot vallása miatt gyűlölte Európa, s minden kíméletlenség, mit leplezetlenül érvényesítettek vele szemben gyöngeségének idején keresztyén hatalmak, végső fokon inkább a katekizmusból, mint gazdasági eszességből táplálkozott. Törökország előtt nem állott más, mint fegyverkeznie mindazokkal az eszközökkel, melyekkel ellenfelei biztosították a törökséggel szemben a maguk előnyüket, szóval a polgárosulás ösvényére lépnie. Ennek a törekvésnek a megvalósulásával indul meg Törökország újabb története, melynek részletei még is közelebbről érdekelnek bennünket. II. Mehemed szultán a turbán viselete helyett bevezeti az egyszerű fez viseletet, a történelmi viselet helyett a mi kaiser kabátunkhoz hasonló stambulit. Többet nem a vallásos összetartozás gondolata a fő, nem az iszlám, hanem amellett nemzet és aztán a haza fogalma egyesíti az embereket. A régi vezérek nyomán feltűnnek a modern férfiak, Rasid pasa, Fuad pasa és Midhát pasa. Az állami reformok kimagaslóbb tényei Abdul Nedjid és Abdul Azisz szultánok alatt.

Az 1839 (?) A Golktávé-i palotából keletkezett úgynevezett chatt-i serif; szent irat, mely először proklamálja a személyi szabadságot, még pedig a nem mohamedánok, az úgynevezett rájá-k részére is. Megszünteti továbbá a törvényes eljárások nélkül való úgynevezett árbitrárius vagyonelkobzásokat. 1856-ban az úgynevezett chatt-i tumajan (?) Megerősíti a chatt-i serifet s a sis’tentmátnak (?) nevezett reformtörvényeket. 1876-ban Abdul Hamid modern alkotmányt ad Törökországnak parlamenttel és felelős minisztériummal. Szabad sajtó, gyülekezési jog, hivatalnokok elmozdíthatatlansága, kötelező elemi oktatás mind benne foglaltatnak ebben az alkotmányban. Következő évben Abdul Hamid felfüggeszti az alkotmányt s 30 esztendeig, 1908-ig szenvedi Törökország Abdul Hamid minden borzalommal tele abszolutizmusát, melytől az új törököktől szervezett katonai forradalom szabadítja meg a nemzetet. Abdul Hamid ismét érvénybe helyezi az alkotmányt, de 1909-ben állam csinnyel megint kísérletet tesz az abszolutizmus talpra állítására. Ekkor az új törökök trónjától megfosztják, mint elmebajost, a 30 évig fogságban tartott öccsét emelik a trónra V. Méhemet néven.

Mélyen tisztelt hallgatóság, az új törökség nagyszerű mártíromságokkal teljes küzdelmét, hogy száműzöttjeik mint készítik elé Párizsban és Genfben a török szabadság diadalát, azt a sok képtelen terrort, mely Abdul Hamid uralkodásához fűződik, sajnos most nem ismertetem, hiszen kötetekre menő terjedelmességet kívánna ennek elbeszélése. Hetvenezer kém Abdul Hamid szolgálatában, Mérgezések és Boszporuszba fojtások napirenden vannak. A katonai iskolák tanárai denunciálják a tanítványaikat. Zeki (?) Pasa, a tüzérségi iskola parancsnoka jár legelöl ebben. A szultán fekete kezével mérgezi meg legbefolyásosabb politikusait. A konstantinápolyi örmény pátriárka a gyónási titok felhasználásával kémkedik. Az állam vagyona privát prédára kerül. Iszet Arabi (?) pasa, a szultán bizalmas embere elsikkasztja a ...-i vasút céljaira összegyűjtött milliókat. Mikor 1908-i új török forradalom diadalával a terror embereinek menekülniük kell, Iszet Arabi pasa a szárazon már nem lelvén utat, a Boszporuszon egy olasz hajóra menekül, s a hajót két millió frankkal azonnal megvásárolván, horgonyt szedett. Habib Methome (?) földmívelési minisztert Musztfa pasa akkori határállomáson a… (?) hálókocsiból húzza ki, s 4 millió értékű bankjegyet találnak a bőröndjében. A török kormány az ottomán bankkal egy... expedíció költségei felől tárgyal, mikor értesítik, hogy Abdul Hamid palotájának: az Ildiz-enl egy titkos ajtaja meglelvén, ott milliókra menő kincsre és pénzre bukkantak. Természetes, hogy az Ottomán bankkal azonnal megszüntették a tárgyalást. Ismeretes dolog, hogy Abdul Hamis Berlin-i betétjeit is hogy veszi birtokába az új, alkotmányos török kormány. Mindezek már mind a múlt emlékei, Törökország az óta új eseményeket, keserves tanulságokat, nagyszerű erőfeszítéseket élt át, s mi múltjánál tanulságosabb anyagot nyújt a figyelő értelemnek a jelene.

Mélyen tisztelt hallgatóság, Törökország jelenéből az a kérdés érdekelhet minket legjobban, hogy milyen az az adminisztrációs rendszer, amely ezt a hatalmas területű és annyi népfajból álló roppant birodalmat összetartja. Előadásunknak következő szakasza tehát Törökország közjogi helyzetét kívánja ismertetni. Ebben az ismertetésben mellőzöm a statisztikai adatokat, melyek úgy is csak nyom nélkül hangzanának el itt, s inkább csak az általános elveket foglalom össze.

Antalffy Endre, dr.”

A későbbiekben igyekszünk ismertetni Antalffy Endre iszlám világgal foglalkozó, még fellelhető tanulmányait.

1A Good Templar Rend az alkoholellenes mozgalom nemzetközi társadalmi szervezete volt, 1852-ben New Yorkban alapították. Magyarországon a Good Templar Rendet 1901 augusztusában alapították, páholyokba szerveződve működött. Páholyok voltak Erdélyben Kolozsvárott, Nagyváradon, Medgyesen, Brassóban, Nagyszebenben, Zilahon, és Marosvásárhelyen is működött legalább egy csoport. 

2Fond Personal Antalffy Endre, Arhivele Naţionale filiala Tg-Mureş (cím nélküli kézirat alapján, Dos XIX foaia nr. 16, 1912/4)