Egy udvar színei

Szféra 2022

Egyedi és különleges kezdeményezésként indult a Szféra jó pár évvel ezelőtt, és sikerült meg is maradnia annak mindmáig. A fiatal marosvásárhelyi értelmiségiek által létrehozott, a Vox Novum Egyesület által szervezett minifesztivál mára szinte kultikus nevet szerzett magának, és ez nem véletlen: azok látogatják (szinte minden évben ugyanazok), akik szeretik a kortárs művészeteket, a magas kultúrát, a nívós szórakozást, a változatosságot és a sokszínűséget, kicsit kilógnak a sorból, nem nyárspolgárok és nem panelprolik, sok esetben fiatalok még és családosok – a Szféra zavartalan szórakozási, találkozási lehetőséget biztosít kicsiknek és nagyoknak egyaránt, ez pedig az idén sem volt másként.

A nyolcadik alkalommal megszervezett kortárs művészeti fesztivál egyik jellegzetessége, hogy Marosvásárhely romos, de emblematikus épületeiben kerül megszervezésre – eddig az Aranykakas, majd a Baross Gábor utcai volt zsidó, majd 4-es iskola udvarán és termeiben –, ezáltal érdekes egyvelegét nyújtja az omladozó, elhanyagolt épületnek és az abban berendezett kortárs művészeti tárlatoknak, installációknak, vetítéseknek, valamint annak a fiatalos rezgésnek, amely a koncertek, előadók és a közönség energiáiból áll össze. Ráadásul e tér kicsi, zárt, falakkal határolt, az iskola esetében csak egy szűk kapun keresztül vezető folyosó nyílik rá: a szemle így olyanná válik, mint egy színes, pezsgő, körülölelő buborék, igazi szféra, különleges bulidimenzió, amelyet védelmező falak választanak el a szürke hétköznapoktól. És ezt a jellegzetességét is mindvégig megőrízte, hiszen annak ellenére, hogy a belépés ingyenes, ezt a fesztivált nem látogatja a tökmagköpő, ingyensörvedelő réteg, nem nekik szól, és ez jól van így, mindenki érzi. Látogatják viszont a fiatal (és idősebb) vásárhelyi (és nem csak) értelmiségiek, sokan kisgyerekkel. Idén is volt gyereksarok, homokozó, felfújható medence, így a szülők is zavartalanul szórakozhattak, megtekinthették a kiállításokat, részt vehettek a koncerteken, amelyeket ezúttal még közelebb hoztak a közönséghez, hiszen nem volt színpad, csupán egy sátortetős tér egyik részét különítették el a fellépőknek. Mindezt megfejelte a környezettudatosság, nem a – sok esetben önmagát a jónép torkán ha kell, ha nem letolóan erőszakos – zöldmozgalom stílusában, hanem a részletekben: a Szféra tarkára festett bútorzata, padjainak, asztalainak nagy része és a bárpult is raklapokból épült, mellettük színes zsuppok nyújtottak ellazulási lehetőséget, a designerpoharakért 10 lejt kellett fizetni, de visszaválthatóak voltak, mert újrahasznosíthatók. 

Az udvaron és az iskola termeiben tárlatok várták a látogatókat, mellettük volt többek között gyerekfoglalkozás, gyermek- és felnőttműhelymunka, színházi előadás, városnézés, múzeumlátogatás és természetesen a koncertek sem maradhattak el: a sokszínű, az elektronikus zenétől a blueson keresztül a világzenéig ívelő, több stílusból összetevődő műsorkínálat ismét meggyőzőnek bizonyult, ahogyan az azt követő, hajnalig tartó bulik is az iskola udvarán. Az idén Pataki Réka, Vajna Gábor, Bragovski és a Comunitatea 156, Kürti Andrea, valamint Gabriela Nicolae, Mihaela Drăgan és a Giuvlipen Színházi Társulat alkotásait tekinthette meg a közönség, filmeket vetítettek a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem hallgatóinak munkáiból és a Mediawave fesztivál alkotótáborában született produkciókból, és a Nussbaum 95736 című dokumentumfilmet is megnézhették az érdeklődők. Egyéni előadással jelentkezett Oproiu Nicolette, a sátortetős színpadtérben pedig a Szféra két napja alatt, augusztus 13-án szombaton, majd 14-én, vasárnap fellépett a Csodás Lények, a Stonecrops, a Flow.Strings & Parsecproject, a ZO & YardieFlo, a Mixed Feelings Collective, Niko G x Kali, a Baló Sámuel Trió és a Fran Palermo.

Mivel a hányatott sorsú épületegyüttes jövője más irányt vesz, a soron következő évben a Szféra ismét költözni kényszerül. Nem tudjuk még, hogy hova, a szervezők ígérete szerint továbbra is Marosvásárhely valamelyik romos, de közismert épülete ad neki otthont. Kívánjuk, hogy ott is sikerüljön egy olyan hangulatos, családbarát, színes, barátságos, nagyszerű energiákkal telített, a hétköznapi rutintól átvitt és konkrét, ám jó értelemben is elzárt összművészeti közeget létrehozni, mint amilyen az egykori 4-es iskola udvarán volt. 

Mert az a tér sokunk emlékezetében már csak Szféraként fog megmaradni.