Egy űrszonda tízéves útja
Az Európai Űrügynökség (ESA) bejelentette, hogy szerdán először szállt le űrszonda egy üstökösön. A Rosetta űrszonda leszállóegységének, a Philaenek a landolása egy évtizedes misszió csúcspontja, amelynek során elérték a 67/P Csurjumov-Geraszimenko üstököst.
Az Európai Űrügynökség (ESA) bejelentette, hogy szerdán először szállt le űrszonda egy üstökösön. A Rosetta űrszonda leszállóegységének, a Philaenek a landolása egy évtizedes misszió csúcspontja, amelynek során elérték a 67/P Csurjumov-Geraszimenko üstököst.
A Rosetta hihetetlen utazásának kulcsfontosságú pillanatai:
2004. március 2. – Kourouról, Francia Guayana területéről felszállt a Rosetta űrszonda. Az eszköz elindítását többször is elhalasztották, 2003 januárjában például a hordozórakétával támadt műszaki gondok miatt mondtak le az elindításról.
2007. február 25. – Kétszázötven kilométerre haladt el a Rosetta a Marstól, miközben felvételeket készített a bolygóról. A németországi Darmstadtban lévő irányítóközpont szakemberei tartottak az utazásnak ettől a szakaszától, mert a szondának át kellett jutnia a Mars árnyékán, miközben a napelemek nem kaptak energiát, és a berendezés saját akkumulátoraira hagyatkozott. Húsz perccel később azonban az űrszonda megjelent a Mars túloldalán.
2008. szeptember 5. – Az űrszonda sértetlenül haladt el egy aszteroida mellett, 250 millió mérföldre (402 millió kilométerre) a Földtől. Az eszközről, a terveknek megfelelően, 90 percig nem érkezett rádiójel, miközben elhaladt a 2867 Steins kisbolygó mellett.
2010. július 10. – A Rosetta 3200 kilométerre megközelítette a Lutetia aszteroidát, és több mint négyszáz felvételt készített róla. A Lutetia több mint 100 kilométer átmérőjű objektum, amely a Mars és a Jupiter pályája között helyezkedik el, és számos információval szolgálhat a Naprendszerről. Ez a legnagyobb kisbolygó, amelyet egy műhold valaha megközelített.
2014. január 20. – Sikerült felébreszteni 2011 óta tartó hibernációjából a Rosetta űrszondát. Hibernálására energiatakarékossági okokból került sor.
2014. augusztus 6. – Elérte úti célját, a 67/P Csurjumov-Geraszimenko-üstököst a Rosetta űrszonda, valahol a Mars és a Jupiter pályája között.
2014. november 12. – A szonda kioldotta Philae-leszállóegységét és az üstökös felszínére küldte. Hét órával később a Philae leszállt az üstökösre.
A küldetés során használt nevek
Az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta-missziója során használt elnevezéseket az ókori Egyiptom ihlette.
ROSETTA: Az űrszonda neve az 1799-ben a Rosette (ma Rasid) nevű kikötővárosban feltárt feliratos gránitdarabra, a rosette-i kőre utal, amely jelenleg a londoni British Museumban található. A követ francia katonák találták meg Bonaparte Napóleon tábornok, későbbi császár egyiptomi hadjárata során. Ez volt a kulcs 1822-ben Jean-François Champollion és Thomas Young számára az egyiptomi hieroglifák megfejtéséhez. A kövön V. Ptolemaiosz egyiptomi király egyik rendelete olvasható. A táblán levő ősi szöveget három írásmóddal vésték be: hieroglif, egyiptomi démotikus és görög írással.
PHILAE: A Rosetta űrszonda leszállóegységének nevét egy 15 éves olasz lány adta, aki az Európai Űrügynökség pályázatára küldte be javaslatát. Philae egy sziget a Níluson, itt találták meg azt az obeliszket, amely elvezetett a rosette-i kő megfejtéséhez. A ma Anglia délnyugati részén található kőoszlopon megtalálták V. Ptolemaiosz egyiptomi király és Kleopátra királynő nevét, hieroglifákkal írva.
AGILKIA: A Philae landolási helye a Csurjumov-Geraszimenko üstökösön. A korábban csak J-pontnak nevezett hely egy apró nílusi sziget után kapta a nevét. A hetvenes években az UNESCO által koordinált nagy núbiai mentőakció során Agilkia szigetére telepítettek át az Asszuáni-gát megépülésével víz alá kerülő Philae szigetéről több ókori építményt, köztük a legnagyobb egyiptomi Ízisz-templomot.
67/P CSURJUMOV-GERASZIMENKO: Ez a két ukrán csillagász által 1969-ben felfedezett üstökös neve. Klim Csurjumov a kijevi egyetem professzora, Szvetlana Geraszimenko pedig a dusanbei asztrofizikai intézet szakértője volt. A „P” a kétszáz éve a Nap körül keringő égitest periodikus természetére utal. A „67” pedig azt jelenti, hogy ez az emberiség által hatvanhetedikként felfedezett üstökös.
