Most már egészen biztos, hogy a téli szünidő lejártával, január 11-től továbbra is digitális formában folytatódik az oktatás a romániai iskolákban – jelentette ki sajtónyilatkozataiban Sorin Cîmpeanu tanügyminiszter. Ugyanakkor beszámolt azokról az intézkedésekről is, amelyeket a biztonságos iskolába járás érdekében indítványozott, továbbá, hogy január utolsó hetére tolta ki a döntést arról, hogy a második félévtől visszatérhetnek-e az iskolába a diákok.
Január 11-ig adatokat kért a tanintézmények online oktatáshoz szükséges felszereltségéről, arról, hogy hány tanár tudja használni azt, és hány diák maradhat lezáratlanul, mert nem tudott bekapcsolódni az online oktatásba. Adatokat kért továbbá az újabb fertőzések számáról, hogy az így kialakult helyzetképet összevethessék a más országokban hozott intézkedésekkel.
Mivel nincsenek pontos statisztikai adatok arról, hogy a tanügyben dolgozók hány százaléka kész arra, hogy beoltassa megát a koronavírus elleni vakcinával, egy másik kérdőívet is indítottak, hogy tisztázzák az országos helyzetet. Romániában összesen 340.000 oktatásügyben dolgozó személyt kellene beoltani, ebből 293.000-en a közoktatásban, 47.000-en a felsőoktatásban tevékenykednek. Az oltás számukra sem lesz kötelező – erősítette meg Sorin Cîmpeanu, ugyanakkor hozzátette, hogy ennek ellenére minél többen kellene éljenek a lehetőséggel.
Az iskolába való visszatérésről szóló döntést csakis a járványügyi szakemberek beleegyezésével hozza meg, mert rendkívül fontos figyelembe venni azt is, hogy a vírus új és sokkal fertőzőbb változata, amely sajnos a gyermekeket is érinti, mennyire terjed el az országban. Ha a helyzet lehetővé teszi, hogy a második félévtől (február 8-tól) a diákok és pedagógusok visszatérjenek a tanintézményekbe, a fokozatosság elvét fogják alkalmazni: először az óvodák nyitnának, utána az elemi osztályok, majd az általános, a közép- és a szakiskolákban fogadnák a diákokat. Érvényben maradnak a fertőzöttek számát tükröző forgatókönyvek: a zöld, a sárga és a vörös is. Tegyük hozzá, hogy ezeket kisebb közigazgatási egységekre lebontva kellene alkalmazni, hiszen tudjuk, hogy olyan településeken is bevezették a digitális oktatást, ahol nem volt egyetlen fertőzött sem.
A környezetvédelmi mérnök végzettségű régi-új tárcavezető, aki a bukaresti mezőgazdasági és állatorvosi egyetem vezetőjeként a rektorok országos tanácsának az elnöki tisztségét is betölti, a politikai színezetüket leggyakrabban váltó miniszterek közé tartozik. A konzervatívoktól indulva volt a jobb- és a balközépen, majd Victor Pontával összeveszve (akivel korábban együtt alapították a Pro Románia Pártot) kötött ki a liberálisok soraiban. Korábbi tanügyminiszteri státusát plagizálással vádolt párttársát és az akkori belügyminisztert megvédő sürgősségi rendeletével „puskázta el”, amellyel lehetővé tette, hogy lemondjanak a doktori fokozatukról. Ezt a rendeletet eltörölte a parlament, neki pedig egy év után távoznia kellett a minisztérium éléről. Emiatt sokan nem értenek egyet a kinevezésével.
