– Hogyan született meg az egyetembörze ötlete?
– A Csíkszeredai Középiskolások Diáktanácsát tavaly októberben alapítottuk újra, és azon gondolkoztunk, hogy milyen rendezvényeket lehetne szervezni, amelyek sok fiatalt érdekelnek. Arra a következtetésre jutottunk, hogy mindenkit érdekel a jövője, hogy milyen pályát választ, milyen egyetemre megy. Ezt nagyon sokak még nem döntötték el. Ezért gondoltunk az egyetembörzére. Élőben szerettük volna megszervezni, de a jelenlegi helyzet miatt csak online lehetséges. Ám ez nem rossz hír, hiszen így az egész országból csatlakozhatnak érdeklődők.
– Hogyan épül fel az esemény programja?
– Úgy néz ki, hogy május 11–15. között minden délután több egyetemista fog előadást tartani, bemutatja azt a szakot, ahol maga is tanul. Az előadások hossza körülbelül 30 perc, a Zoom platformon lehet követni őket.
– Hány órától kezdődnek az előadások?
– Úgy ütemeztük be, hogy ne legyen túl korán, de későn sem. A délutáni órákban lesz 14 órától 18 óráig, felosztva félórákra. Lesznek rövid szünetek is, hogy az előadók is fel tudjanak készülni, és a nézőknek se legyen megterhelő, ha több előadást akarnak végigkövetni.
– Véleményed szerint mennyire fontos, hogy a középiskolások betekintést nyerjenek a felsőoktatási intézmények működésébe?
– Ez nagyon fontos. Én magam is sokat gondolkodom a jövőmről. Fontos, hogy a középiskolások halljanak egy beszámolót az egyetemről, feltérképezzék, hogy az adott szakon mit tanulnak, és mi ott a lényeges. Egy iskolabörzét szeretnénk megvalósítani egyetemi szinten is. Reméljük, hogy az előadások segítségével a diákok jobban eligazodnak, felismerik, hogy milyen szakirány felé vonzódnak.
– Miért diákokat kértetek fel az előadások megtartására?
– Két okból, ami szerintünk nagyon fontos. Egyrészt fontosnak tartottuk, hogy az előadás minél közvetlenebb legyen. Ezért gondoltunk diákokra, és nem tanárokra. A diákokat ismerjük, és bízunk abban, hogy ha diák tart diáknak előadást, akkor személyesebb lesz a beszélgetés, és bátrabban tesznek majd fel kérdéseket a nézők is. A tanároknak az a dolguk – és ezt nagyon jól teszik –, hogy megpróbálják eladni a szakot, elmondani, hogy miért az a legjobb. A diák is ugyanezt meg tudja tenni, de mégis, más a diák–diák kapcsolat, mint a tanár–diáké. Arra gondoltunk, hogy így nyíltabb lehet a beszélgetés. Másrészt pedig az ismeretségi körünkből kerestünk fel embereket, olyanokat, akikben megbízunk. Nagyon örülünk annak, hogy egy idő után más egyetemekről is felkerestek, hogy ők is szeretnének előadást tartani. Úgyhogy ilyen dominóeffektus-szerű történés valósult meg, és így még több egyetemet, még több szakot tudtunk bevonni.
– Főleg a kolozsvári szakokról hívtatok meg előadó diákokat. Miért?
– Őszintén szólva nem tartottuk számon, hogy melyik városból hány embert hívunk. Ennek az az oka, hogy az ismerőseink nagy része Kolozsvárra ment továbbtanulni. Kolozsvárt talán azért is választották ennyien, mert mindenki hallott arról, hogy mennyire színes ott a diákélet. Persze vannak olyanok is, akik külföldre mentek, Magyarországra vagy még távolabb. Őket is felkértük, mert nagyon jó betekintést tudnak nyújtani arról, hogy ott milyen az egyetemi oktatás. Más helyekről is próbáltunk előadókat keresni, és nagyon örvendtünk, amikor különböző egyetemekről önként jelentkeztek.
– Kimaradt a Marosvásárhelyi Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológiai Egyetem. Nem is gondoltatok erre, vagy nem vállalták a diákok?
– Be kell vallanom, hogy nem térképeztük fel, melyik városban milyen egyetemek vannak és milyen szakok. Nem kaptunk hírt arról, hogy lennének ott diákok az ismerőseink közül. Valószínűleg ezért maradhatott ki, de hogyha onnan is jönnének előadók, nagyon szívesen vennénk, a programba be tudjuk illeszteni. Minden előadóval színesebb lesz a paletta, és nekünk az is a célunk, hogy országos szinten minél több embernek mutassuk meg, hogy van jövő, meg lehet csinálni, és online még egyszerűbb.
– Meglátásod szerint melyik szak nevezhető menőnek manapság a fiatalok körében?
– Ez nagyon érdekes felvetés, hiszen rengeteg egyetemista és középiskolás diák mesélt arról, hogy mit szeretnének, hova szeretnének menni továbbtanulni. Nem tudok erre konkrét választ adni, hiszen nem létezik recept. Ahány ember, annyi látásmód, annyi szak. Vannak csodás tehetségek a művészetek terén, van aki a programozásban emelkedik ki a társai közül. Mindenki a saját belátása szerint dönt. Ezért csináltuk az egyetembörzét, hogy meséljenek erről a diákok. Emellett hiszek abban, hogy minden szaknak megvan a varázsa, mindenki rá kell jöjjön, hogy őt mi ragadja meg.
– Aki esetleg lemarad a beszélgetésekről, lesz lehetősége később valamilyen online felületen megnézni őket?
– Természetesen. Úgy csináljuk, mint a sulibörze rendezvényünket, ami szombaton járt le. Van egy csoport, ami nyilvános, megkértük az előadókat, hogy a Zoom platformon mentsék le az előadásokat, hogy tudjuk feltölteni, és újra lehessen nézni. A sulibörze esetében ez könnyebben ment, hiszen ott élő Facebook-bejelentkezések voltak. Hozzátenném, hogy aki csak utólag tudja megnézni az előadást, de lenne kérdése, tegye fel hozzászólás formájában, az előadók válaszolni fognak.
– Hogyan látod ennek az eseménynek a jövőjét?
– Hagyományt szeretnénk teremteni vele, a következő években is szeretnénk megszervezni. Összességében jó és hasznos ötletnek tartjuk, remélhetőleg lesz folytatása. Amikor pedig mi is egyetemisták leszünk, még több embert tudunk bevonni a programba.
– Milyen előadásokat nézhetnek meg az érdeklődők az online platformon?
– 33 diák fog különféle előadásokat tartani. Úgy kell elképzelni, mint egy videókonferenciát. A művészeti szakok esetében van rá esély, hogy különböző rajzokat, festményeket vagy akár szobrokat mutassanak be képek segítségével.
