Minden fegyvert bevetnek a pártok a hatalomért folyó politikai háborúban. Csakhogy amíg a népszerűségüket igyekeznek szavazatokra váltani, a legkisebb gondjuk is nagyobb annál, hogy mit kéne tenni az ország egyre sanyarúbb gazdasági helyzetével, és minél tovább mulasztják a beavatkozást, annál fájdalmasabb lesz az majd az adófizetők számára. Nagy eséllyel pirruszi győzelemért zajlik ez a csata.
A bizalmatlansági indítványról valószínűleg ma szavaznak a törvényhozásban, legalábbis tegnapi lapzártakor még erről folyt a vita a parlament egyesített házbizottságainak ülésén. Közben az is kiderült, hogy a kormány sürgősségi rendeletekkel akarja lerövidíteni az előre hozott választásokhoz vezethető jogi lépések alkalmazási határidőit, ami arra engedne következtetni, hogy ők sem vennék nagyon rossz néven az indítvány sikerét. A játék az előre hozott választásokra megy ki, ha mégsem bukna meg az indítvány útján a kormány, majd találnak eszközt az okos fiúk játszmájuk folytatásához.
Csakhogy egyre világosabb, hogy függetlenül a parlamenti választások időzítésétől, komolyan át kell rendezni a pénzügyeket, és nem feltétlenül azért, mert előbb-utóbb megbírságolnák az országot a brüsszeli nagyfiúk a kiugróan magas költségvetési hiányokért, hanem mert ekkora kiadásokat nem lehet tartósan állni ennyi jövedelemből. Minél tovább húzzák az időt, annál fájdalmasabbak lesznek a megszorító intézkedések, elsősorban az adófizetők számára, akik a bő évtizeddel ezelőtti válság kezelésekor ezt már a bőrükön tapasztalhatták. A nagyfiúknak csak a népszerűsége megy majd erre rá, mint legutóbb az egykori tengerész házi demokrata pártjának példáján láthattuk. Szóval, aki megnyeri ezt a mostani politikai pengeváltást, könnyen kerülhet a fentebb említett néhai görög vezér helyzetébe, akinek a győztes csatára ráment a tulajdon serege.
No, nem mintha nagy kár volna értük. Mert amit a mostani vezetők elkövetnek a választási szabályoknak a saját szájuk íze szerinti átírásával, az is van legalább ugyanolyan, ha nem rosszabb, mint amikor az előző csapat a ragadós kezű vagányainak a megmentésére elkezdte átszabni a büntetőjogi szabályokat. Ha volna ebben az országban polgári öntudatra – és nem politikai parancsra – mozgó civil szféra, most ugyanúgy az utcán kellene lennie, mint három éve is történt. Mert a demokráciát pártszínektől függetlenül mindenféle és -fajta támadás ellen illene megvédeni. Amíg erre nem ébredünk rá, csak játékszerek leszünk a hatalomhajhászó politikusok kezében.
