Egyre többen fogadnának örökbe

Tavaly 19 gyerek esetében sikerült az örökbefogadási procedúrát véglegesíteni, ezek a gyerekek új családba kerültek, és családtaggá váltak.

Tavaly 19 gyerek esetében sikerült az örökbefogadási procedúrát véglegesíteni, ezek a gyerekek új családba kerültek, és családtaggá váltak – derült ki szerdán a Maros Megyei Gyermekjogvédelmi Igazgatóság székhelyén tartott sajtótájékoztatón, melyen dr. Schmidt Loránd igazgató, helyettese, Deak Elida és Doru Constantin szóvivő számoltak be az örökbefogadásterén az elmúlt év során elért eredményekről.

Habár sok a szociális védelmi rendszerben nevelkedő gyerek, akik családra várnak, illetve növekvő tendenciát mutat azon párok száma, akik szeretnének örökbe fogadni, sajnos mégis alacsony az örökbefogadások száma, megyénkben tavaly 19 gyerek talált új családra. A szakemberek szerint ennek a fő oka, hogy sok esetben nem jön létre a szükséges összhang a gyerek és a leendő szülők között, az ismerkedés időszakában kiderül, hogy a gyerekek nem felelnek meg az örökbefogadók elvárásainak. Maros megyében az elmúlt év során 35 esetben nyújtottak be kérvényt, hogy örökbe fogadnának gyereket, közülük 25 személyt – ugyanis egyedülálló is fogadhat örökbe –, családot nyilvánítottak erre alkalmasnak, a pszichológiai vizsgálat és a családi háttér, illetve a megélhetési lehetőségek felmérése után. A 25 alkalmasnak ítélt családban a felek életkora 29-53 év közötti, 21-en városon, négyen pedig vidéken élnek.

A gyerekek zöme roma nemzetiségű

2012-ben 35 örökbe fogadható gyerek, 13 fiú és 22 lány szerepelt az igazgatóság nyilvántartásában, közülük 19 kiskorú esetében sikerült véglegesíteni hivatalos örökbefogadási procedúrát annak érdekében, hogy új családba kerüljenek. A nyilvántartásban szereplő gyerekek közül hat 2 évnél kisebb, kilenc 3-6 év közötti, ugyanennyi a 7-9, valamint a 10-12 év közötti gyerekek száma. Rajtuk kívül két 13-15 éves kamasz is családra vár. 18 gyerek egészséges, 7-en pedig egészségi gondokkal küszködnek. A szülőkre váró kiskorúak közel hatvan százaléka – azaz 24 – roma nemzetiségű, a magyar gyerekek száma csupán három. Az igazgatóság által a rendelkezésünkre bocsátott adatok szerint az utóbbi évek során pozitívan alakult az örökbefogadások száma a megyében, míg 2008-ban 7, 2009-ben 8 gyereket sikerült örökbe adni, 2010-ben már 14, 2011 pedig 13 gyerek került véglegesen új családhoz.

Újságírói kérdésre válaszolva Deak Elida elmondta: tavaly április 7-én lépett életbe a 2004-es örökbefogadási törvény módosított változata, amely több szempontból is újdonságot, illetve pontosításokat hozott. Az örökbefogadási folyamattal járó, egyes határidőket lerövidítettek, másokat pedig meghosszabbítottak. Például harminc napra csökkent az az időszak, amelynek lejárta után az igazgatóság elindíthatja az eljárást annak érdekében, hogy egy, a szülészeten elhagyott kisbabát örökbe fogadhatóvá nyilvánítsanak. Ugyanakkor 60 napról 120 napra tolódott ki az az időszak, ami alatt a szakemberek felmérhetik, hogy az örökbe fogadó szülők valóban alkalmasak-e a vállalt feladatra. Ez gyakorlatilag segíti az igazgatóságot is, mert kisszámú személyzettel dolgoznak, emellett nagyobb a lehetőség arra, hogy azok, akik elindulnak ezen az úton, mélyrehatóan tájékozódjanak, mit is jelent az örökbefogadás, illetve a szakemberek számára kiderüljön, valóban alkalmasak-e a vállalkozó személyek az életre szóló szülői szerepre.

Egyesek visszaléptek

A Népújság érdeklődésére, hogy voltak-e esetek, amikor a folyamat lezárta után gondolták meg magukat a szülők, Deak Elida nemmel válaszolt. Mint mondta, olyan esetek előfordultak az elmúlt évben is, amikor az ismerkedési időszakban a leendő szülők visszaléptek, úgy döntöttek, mégsem vállalják fel a gyerek nevelését. Leggyakrabban ilyenkor hátrálnak meg, de akad olyan is, aki idáig sem jut el, például visszalép, amikor tudomást szerez a gyermek múltjáról, vagy fényképet mutatnak neki róla. – A gyerek, illetve a leendő szülők találkozásait szakembereink figyelemmel kísérik, ugyanis fel kell ismerni, mikor érdemes folytatni a folyamatot, illetve mikor jobb leállítani, mivel a két fél között nem alakul ki a bensőséges viszony. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy ezek a gyerekek számos kellemetlenségen mentek keresztül, hiszen vagy elhagyták őket a szülészeten, vagy elhanyagolták őket a szüleik, és emiatt kerültek a védelmi rendszerbe – fogalmazott a szakember.