Egységben az erő! Vagy mégsem?
Politikusaink „feltámadásának” lehettünk tanúi az utóbbi hetekben, főképp a március 10-i autonómiatüntetés és az azt követő nemzeti ünnep alkalmából.
Politikusaink „feltámadásának” lehettünk tanúi az utóbbi hetekben, főképp a március 10-i autonómiatüntetés és az azt követő nemzeti ünnep alkalmából. És előkerült az egység iránti elkötelezettség hangoztatása is minden politikai szereplő részéről. Ennek ellenére a választópolgár mégsem ezt látja a tények szintjén. Az autonómiatüntetés kétségtelenül siker volt, bátorságot adott ahhoz, hogy Marosvásárhelyen a nemzeti ünnepeken kívül is lehessen magyar ügyben tömegmegmozdulásokat tartani! Csakhogy másnap máris jött a „ki-józanító” egymásra mutogatás, a pitiáner vádaskodások, miszerint egyik reklámozta magát, a másik pedig meg sem jelent stb... Márpedig az ilyesmi nagyon demoralizálólag hat az autonómiát pártállástól függetlenül akaró erdélyi magyarra. Azt minden gondolkodó nemzettársunk beláthatja, hogy az autonómia az egyetlen garancia a mi hosszú távú megmaradásunkhoz ezen a vidéken. Nemrég egy RMDSZ-tisztújításon vettem részt, ahol többek között az is elhangzott, hogy ha magyar és RMDSZ vonatkozású híreket akarunk, akkor az Erdély TV-t kell nézni. Hát néznénk is szívesen, ha volna mit, ugyanis a tüntetés estéjén (ami szerintem eléggé ’magyar ügy’), az Erdély TV-n a szokásos, véget nem érő műsorelőzetes volt műsoron, annak ellenére, hogy az autonómiatüntetés „az orruk előtt zajlott”! Gondolom, sokan elvártak volna egypár képsort, esetleg élőben. Sajnos, a marosvásárhelyi és a Maros megyei RMDSZ-szel most is nagy gond van, és ahelyett hogy új szavazókat nyerne, lassan, de biztosan teret veszít. Persze, ez az egész Maros megyei magyarság kárára megy, de a felelősség ezért az állapotért elsősorban a szervezetet (és részben az országos RMDSZ-vezetést) terheli. Amíg ezt nem látják be, nem is fog javulni a helyzet. Nem volt egy ihletett döntés (és főleg a Maros megyei szervezet részéről nem) az, hogy ne legyenek jelen a tüntetésen. Persze, a Néppárt részéről sem volt helyénvaló a kampányolás, de azt szokták mondani ugye, hogy
„az okosabb enged”, és itt az RMDSZ kellene legyen az „okosabb”, már csak azért is, mert ő a „nagytestvér”! Úgy látom, magyar politikusaink még nem látták be azt, hogy amíg folytatódik az állandó sárdobálás, egymás támadása és lejáratása, az erdélyi magyarok szavazókedve nemhogy javulna, hanem még mélyebbre fog zuhanni. Megfelelő emberek kellenek a megfelelő helyekre, és ebből a szempontból példának lehet tekinteni Hargita és Kovászna megye fiatal RMDSZ-vezetőit, akik látványos eredményeket produkáltak olyan megyékben, ahol volt bőven magyar ellenjelölt. Persze, talán nem véletlen, hogy ők következetesen, kiállással próbálják szolgálni és képviselni (legtöbbször sikerrel) az egész felső-székelyföldi magyarságot, és nem a (magyar) politikai ellenfelek ostorozásával töltik idejüket.
Keszeg László Attila,
Nyárádtő
